Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Gazdasági viszonyok
dás van, amelynek célja a kenyérrevaló megszerzése. A termények értékesítése alig1 volt lehetséges, csak a 18. század vége felé kezdődött a konjunktúra (török háború) s így jó esztendőben nem tudtak mit csinálni a fölösleggel, szűk évben éheztek. Általában nem volt jó dolga a jobbágynak, főleg 1782 után, amikor Grassalkovich II. Antal vette át a birtokot, ö nem törődött a gazdasággal, távol a jobbágyoktól, Bécsben él, a tisztek nem jól bántak a néppel, az uradalom sok pálinkafőzőt állított fel, a telepesek sokat ittak, az urasági juh sok legelőt vont el a jobbágyoktól. A földesúr a jövedelem fokozását kívánta a tisztjeitől, a merkantilizmus és kapitalizmus lépett előtérbe, „Csak pénz, jövedelem” volta jelszó. Terjed az allodium, a katonai terhek emelkednek, sok a fuvarozás. Azután 1787-ben az uradalmat bérlők vették át, alattuk még rosszabb lett a jobbágy dolga, nagy volt a szegénység, a földet is rosszul művelték, rossz termésük volt. Amikor a község könnyítésért folyamodott a földesúrhoz, — „mert ők igen szegények”... a nótárius így informálja az uradalmat: „azért szegények a magyarok, hogy 1775-től a kutakat negligálták, az preshedett viz miatt elhull az ő marhájuk. S ahol a legjobb széna volna, azon átzavarják a marhát a Zagyvára. A malom és korcsma jövedelmét megemésztik, a biró iszik mint a rák”18 stb. Az utak is rendkívül rosszak voltak, a hatvan—budapesti úton ősszel és tavasszal csak óriási erőfeszítéssel lehetett fuvarozni, a kerekek tengelyig süllyedtek a sárba, gödör gödör mellett volt az úton, sok marha, ló hullott el az erőfeszítéstől. A művelési kényszer, a nyomás nem engedte meg, hogy új növényeket termeljenek, főleg későn érőt nem, mert a tarlót legelőnek használták. A dézsma és robot kerékkötője volt a jobbágyok gazdálkodásának, mert nem akarták elismerni, hogy ezért ellenértéket kapnak és mert a robot ideje az urbáriumban bizonytalan volt s ez nyugtalanította őket.18 Nagy volt az elégedetlenség főleg a bérlők ellen, panaszt is emeltek ellenük a megyénél elsőízben azért, mert még 2 frt lefizetése ellenében (1. az urbáriumot) sem engedték meg a jobbágyoknak, hogy vásárolt törkölyből is főzhessenek szeszt. Másodízben németnyelvű beadványban panaszolják, hogy a bérlők, ősidőktől használt kaszálójukat elvették annak ellenére, hogy a bérlet átadásakor megigértetett, „hogy minden a régiben marad”.1* így hidegült el a jobbágy a földesúrtól, rossz viszony volt köztük, de a jobbágy is sokszor alaptalanul panaszkodott, keveset és rosszul dolgozott.18 A szántóföld területe csak lassan növekedett, bizonyosan 18 Wellmann J. id. m. 84. " Heves vm. lt. 58/1788. és 1863/1789. 80
