Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Gazdasági viszonyok
Ez az urbárium nemcsak — igazi paphoz illően — az 1514 -óta többször törvénybe iktatott, de tényleg meg nem valósult szabad költözködési jogot adja meg a telepeseknek, hanem a földesúri kilenceden, a dézsmán felül — a szénakaszáláson és gyűjtésen kívül — semmiféle robotot és ajándékot nem követel, nyilván főleg azért, mert a prépostságnak mint földesúmak, számbavehető szántóföldje nem volt és csak állattenyésztéssel foglalkozott, gabonatermeléssel nem, hisz azt kilenced fejében a telepesektől kapta meg, vagy legalább remélte, hogy megkapja. A budai kamara azonban hamarosan felvilágosítja őt arról, hogy nem ő a földesűr. Tény, hogy 1689-től 1701-ig a kamara szedte a telepesektől a földesúri jövedelmet. A hatvani uradalmat 1701-ben Salm herceg kapja donátió- ba a királytól. Ez időben mind több és több telepes jön Hatvanba, mert itt, Neoaquistica területen jobb dolga van, mint a régi jobbágyhelyeken. A termelés bizonyára fokozódik. Ez idők földműveléséről nincsenek adataink. Az 1711. évben Starhemberg kapja meg a hatvani uradalmat; a lakosság szaporodik. A 200 meglevő sessio közül 48 34 sessio lakott, 151 % lakatlan, összesen 76 családfő lakik a telkeken a következő elosztással: egész sessiója van 28, fél sessió- j a 35 és % sessiója 13 telepesnek. Ezeken kívül 7 zsellér is van a helységben. Gazdasági erejük a következő: 57 ló, 161 ökör, 119 tehén, 94 növendékmarha, 485 kecske és juh, 96 disznó, 11 méhkaptár, 382 kapás szőlő, 194 kila őszi búza, 5 kila tavaszi búza, 5 kila árpa és 117 szekér széna Tehát egy telekre, kb. 30 és fél m. holdra 3.3 darab igaerő esik. Az 1715-ben megejtett adóösszeírás szerint* csak 34 adózó jobbágy és 20 zsellér, valamint 1 szabados van letelepedve, akik 313 pozs. köblös földet művelnek meg, rétjük 154 kaszásnyi, szőlőjük 340 kapásnyi. A földek átlag ötszörös termést adlnak. Egykaszásnyi (kb. 1 m. hold) rét egy hatökrös szekémyi, sással vegyes szénát ad. (L. magyarázatul az 1715-i adóösszeírásra vonatkozó megjegyzéseket az adózási részben.) A föld — azt mondja a conscriptio — jó helyen van, a Pest megyében (híd- előttd) levő szántók művelése nehéz, a Heves megyében levők (a hort—csányi út körül) homokosak, tehát közepesen nehéz a művelésük. Az 1720-i adóösszeírás6 szerint a városban 141 adóképes telepes van, közülük 69 a telkes gazda, 72 zsellér. Szántóföldjük 672% pozs. köblös, rétjük 3111/2 kaszásnyi, szőlőjük 380 régi és 56 % kaipásnyi új ültetésű. Á szántóföldek a következő módon vannak elosztva: 62, * Orsz. It. Arch. Regnic. Lad. B. B. Nro. 5 fr. 5. ‘ Orsz. It. Arch. Regnic. Lad. D. D. Nro. 5 fr. 69
