Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

Gazdasági viszonyok

Gazdasági viszonyok. Hatvan vidékének népe már a történélemelötti korszakban részben gabonatermeléssel is foglalkozott, ezt bizonyítják a Hatvan területén kiásott óriási, nyilvánvalóan gabona eltartá­sára szolgáló edények is. (A hatvani múzeumban.) Az árpádházi királyok alatt is bizonyosan termeltek gabo­nát, amennyi a megélhetéshez kellett és értettek a szőlőműve­léshez, bortermeléshez is. Gabonatermelésükről 1697-ig biztos adatunk nincs, csak annyit tudunk, hogy a török uralom alatt a mezőgazdaság Hatvanban is majdnem teljesen elpusztult, a gabonatermelés a legszűkebb területre szorítkozott,, mert a tö­rök mindent elvett, amit talált s ezért a jobbágyok jórésze meg­szökött, nem volt aki a földeket művelje. Másrészt Hatvan bel­területe körül és a Zagyva mentén — részben védelmi szem­pontból, másrészt a kanyargó folyó medrének elhanyagolása miatt — a közeli és távolabbi vidék csupa mocsár, nádas, ra- kottyás és ér volt egészen Boldogig, Fényszaruig, sőt a Túrig (Berettyó). Az egész vidék elvadult, öles gyomfüvek erdeje lepte el, nagy területeken csupán legelő, kaszáló és mocsár van, amelyek köizött csak egyes művelhető szigetek vannak. E viszonyokra élénk fényt vet a Neoaquistica Commissio által Hatvan határáról 1689 körül felvett jegyzőkönyv,1 amely szerint itt csaknem kizárólag rét és legelő van. Ez a hanyatlás a török hódoltság következménye, amely évszázadokkal vissza­vetette a földművelést. Azért tartott több mint 100 évig, míg Hatvan vidékén aj kétnyomásos gazdálkodásról a háromnyomá­sosra tértek át, azért tartott a földközösség kb. 1770-ig. A lakosok gazdálkodása 1686-ról 1770-ig. A törökök kiűzetése után hamar fellendült a földművelés. A mezőváros területén ez időben 200 sessio (jobbágytelek) van, s ebből a kincstáré 70 telek, de nagyobb része lakatlan, üres. Gyér volt a lakosság, kevés a jobbágy, aki megművelje a földet, a meglevőknek nem volt gazdasági felszerelésük, úgyhogy a 11.000 holdnyi határ legnagyobb része kaszáló, legelő és haszna­vehetetlen, kis része szántó. 1 Szederkényi N.: Heves vm. tört. III. 206. 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom