Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

A népesség és települése

(Ez utolsó évben Heves megyében a népszaporodás arányszáma 10.9 %.)

Az 1701—1708. években, mint látjuk, hol a házasulok, majd a meghaltak nincsenek beírva. Nem tudjuk ennek okát. A Rákóczi-korszak nyomát látjuk a házasulandók számának csökkenésében, vagy teljes hiányában. A többi hiányos bejegyzés oka valószínűleg a lelkészek hiányára vezethető vissza.

1709-ben a kereszteltek száma egyszerre megnő, valószínűleg utólagos anyakönyvelés történt. 1739—40-ben hirtelen megnő a házasulandók száma, okát nem tudjuk. Akkor nagymértékben uralkodik a pestis. A megmaradtak talán ösztönösen összekelnek, pótolni a nagy emberveszteséget. A halottak száma 1704-ig kb. egyforma, azután nincs bejegyzés, 1709-ben egyszerre sok a halott, oka lehet az akkor is uralkodó pestis, de valószínű, hogy ez utólagos anyakönyvelés, a Rákóczi háborúk mérlege. 1712—15-ig erősen emelkedik a halottak száma, valószínűleg a folytonosan dúló pestis miatt, majd lassan csökken 1739-ig, amikor újból fellépett a pestis-járvány. Ebben az évben a lakosság kb. 60 %-a, 568 ember halt meg.

Az elől feltüntetett adatok szerint 1700—1728-ig 1454 gyermeket kereszteltek, tehát évenként 50.13 gyermeket. 1700- 1747-ig 620 pár volt a házasuló, évenkint 12.91 pár, 1700— 1743-ig 1312 volt a halottak száma, évenkint 29.81 halott, vagyis kerek számban évenként 20 gyermekkel többet keresztelnek meg, mint ahány halott van. Nyilvánvaló, hogy ez nemcsak az ottlakók, hanem az újonnan letelepülők szaporodása is.

A lakosság valószínűséggel megállapított számához képest 1711—26 között a születések évenkénti százaléka 7.8, a házasulandóké 1.9, a halottaké 5.3. 1890-ben hevesmegyei átlagban a születés százaléka 4.99, a halálozásé 3.71, 1935-ben országos átlagban a születési százalék 2.12, a házasulóké 0.85, a halár lozás százaléka 1.53.

Az elől említett tizedjegyzékekben megtaláljuk névszerint az egyházi bordézsmára kötelezetteket. Ezekből 1711-től, megközelítően úgy számítottuk ki a lakosság számát, hogy a dézs- makötelesek számát öttel megszoroztuk, így megkaptuk a telepesek és zsellérek, valamint családtagjaik számát. Ezekhez számítandó még 20% az egyháziak, nemesek, hivatalnokok, szabadosok, kereskedők, iparosok, szolgák, szőlőnélküli telepesek, zsellérek és nincstelenekre. Ha az így kiszámított 1780-i lakosság számát összehasonlítjuk az 1785-i, ill. 1787-ben javított népösszeírással, nézetem szerint helyesen állapítottam meg az előző évek összlakosságát.

Az első népszámlálás 1785-ben történt8 (a részletes,

8 Heves vm. lt. 36. sz/1786.

Ól