Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

A népesség és települése

Fakel, Hannos, Henrinek, Hesler, Hoch, Kavcziány, Kriss,a Kubek, Lajmer, Lákets, Luczy, Majszter, Mézer (Mésér?), Monosporth (Manczport?), Mudrics, Nukzer, Paxi, Pecher, Pe- lasi, Pinder, Stegel, Szmicsik, Úri, Vak, Vender. 30 család, 9 magyar, 15 német, 6 szláv. 1780- ban: Bankó, Bályok, Benne, Béres, Dancsa, Gáli, Huli- nai, Kanka, Kövesdi, Leffko, Makó, Majzik, Siirögi, Svarczer, Szakály, Szailer, Szijjártó, Temely, Vinder. 19 család, 12 ma­gyar, 3 német, 4 szláv. 1781- ben: Bato, Basák, Burda, Bums, Czigan, Dócsi, Dé­nes, Donnajka (Dannajka?), Drágo, Figula, Galik, Garas, Giró, Godó, Gyulai, Halapi, Jób, Keiner, Rnoth, Kacs, Kvendl, Luko, Meczer, Olá, Polva, Pila, Roznaki, Simony, Sulnicz, Szednák, Szenyes, Teregi. 31 család, közte 13 magyar, 5 német és 13 szláv hangzású. 1782- ben: Alexi, Bakter, Criszkán, Czudru, Dunyi, Eszland, Fogéi, Glór, Gubovics, Kanno, Kaza, Kocziány, Kontra, Krindl, Kutsik, Pacsotek, Pandur, Procsek, Protzuger, Suszi, Temel, 22 család: 4 magyar, 7 német, 10 szláv. 1784-ben: Burcsik, Esztergomi, Fenyvesi, Hannus. Kasz- lik, Kristan, Koza, Kurtsik, Paulik. összesen 9 család: 3 ma­gyar, 1 német, 5 szláv. Azután csak 1863-ból ismerjük a lakosok neveit. Ez évben új családi név: Bede, Berényi, Biroczki, Bondor, Buries, Csák, CBapliczki, Cseszko, Csiger, Czinai, Dányi, Drabos, Duza, Fabik, Fekete, Ferdinand, Gajda. Geiger, Gubányi, Györgyei, Hana, Hajdú. Heidenreich. Henzler. Hídvégi, Holányi. Homor, Ivies, Kerzsik, Knau, Kövér, Kratochvil, Kristyán, Kulics, Kun, Kunu, Kutzik, Lampe, Letenoczki. Levi, Liptai, Löffler, Mágocsi, Ma­ron, Markovits, Mayer, Mednyánszki, Mezmer, Miszti, Mráz, Österreicher, őz, Paraszt. Pásztor, Perczel, Pitar, Polonkai, Pomázi, Porubszki, Prager, Pmgli, Repka, Schnapp, Setét, Spitzer, Steiner, Stenczer. Straub, Szadeczki, Szajkó, Szántó, Szinger, Szmetana, Tordai, Vaka, Várakozó, Vinter. Vojvoda, Weinberger. 79 új család, köztük 31 magyar. 25 szláv, 15 né­met, 6 izraelita, 1 görög, 1 román hangzású névvel. Ha most a török hódoltság utáni letelepedési folyamatot vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az akkori, 1690 körüli lakosok, vagyis a törzslakosság tiszta magyar nemzetiségű, azután csak­hamar megindul az idegenek bevándorlása. 1700-ban már 7 szláv nevű (hangzású) család szerepel az anyakönyvekben. Tudjuk, hogy 1687 után kb. 1780-ig óriási népmozgalom, nép- vándorlás vau az országban. A törököktől mindig mentes északi megyék igen sűrű (a hódoltságból és a török elől oda menekült) lakossága, a jobbágyok és zsellérek, a törökök kiverésének hírére azonnal megindultak az igen gyér népességű, vagy el­58

Next

/
Oldalképek
Tartalom