Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

A népesség és települése

1744-ben: Aichpaur, Barony, Bencsik, Bodor, Csáky, Czicz- ka, Dóny, Duraj, Flaisser, Hodos, Hudy, Komjáti, Lakoj, Makó, Nadel, Nairac&ki, Neder, őrs, Pari, Paulait, Perecz, Rood, Schrej (Sraj?), Szapi, Szokody, Tokai, Védik, Vidmon; 12 mai- gar, 6 német,, 10 szláv család.

Azután 26 éven át nincs kimutatásunk a letelepedett családokról, úgyhogy az ezen idő alatt bejött és — mint az számtalan esetben megtörtént — újból másfelé eltávozott családok neveit nem ismerjük.

Azután 1770-ben az urbáriumból (1. a gazdasági fejezetben) ismerjük az ezévi lakosság teljes, a jobbágyokra és zsellérekre vonatkozó névsorát. A már elől ismertetett családok nevein kívül még a következő családok nevei szerepelnek ez évben: Arany, Bederman, Benyó, Berinhart (Perinkart?), Bor- siczky, Brugler, Buraj, Danhus, Danka, Chord, Ekersterer, Ek- hart, Élez, Elcherstoher, Élez, Ellán, Élsz, Engel, Elszaszer, Eschaurin, Fűz, Faff, Floder, Gudás, Guphusz, Halányi, Hant- haber, Harna, Barvász, Hendlein, Hencsler, Hengel, Holczmül- ler, Horti, Hortler, Hotubek, Hrlanyi, Humer, Hurtiier, Jakab, Kaj linger, Kajzer, Kalvasz, Kapás, Klapass, Knober, Knode, Kok (Kohg?), Kokes, Korhely, Kosa, Kovits, Kratinger, Kridel, Krisbai, Labó, Laj tér, Lanták, Lesenfront, Levontsik, Longer (Langer?), Lumperger, Madarász, Majer, Marczly, Mátyás, Mauzer, Meezner, Mik, Nováczki (Novaczly?), Páros, Partanyi, Plaulák, Peder, Perenhort (Perinhart?), Pemigort, Peterman, Pinniger, Pbfcs, Poszoher, Potten, Ragért, Rajhert, Rajtsik, Ranecz, Rausz, Regei, Révay, Ridel, Rubmajer, Runfelder, Sápa, SajoL Simor, Siver, Sneveh, Soor, Sulcz, Sroler, Sviver, Száj, Szatory, Szécsi, Sziber, Szúsy, Stabler, Stajner, Stangel, Staub, Stehl, Stoltz, Tajts, Tütei, Underrajter, Veder, Velcz, Veles, Vidermon, Vinner, Vittnosz, Zagorák. összesen 123 család; 22 magyar, 69 német, 32 szláv. A névsorból azt látjuk, hogy ezekben az években rendkívül sok német családi telepedett le. Más forrásokból tudjuk azt is, hogy 1746 után Grassalkovich hívta be Németországból ezeket, nagyobb részük nem telkes jobbágy, hanem zsellér volt.

1774-ben az Antoffer, Bárányig Benő, Bereni, Bernhardt (Perahardt), Bohos, Császli, Cziber, Czigler, Czimmermann, Dadog, Dregele, Egistorber, Eher, Elek, Essaur, Facht, Faji, Faller, Fekécs, Fenyes (Finyes?), Fogí, Futó, Fux, Garami, Gáspár, Genczky, Guboni, Gulyás, Gyurovics, Hader, Hach, Halász, Hanna, Hankovics, Hackmiller, Hanthoffer, Hatler, Hein- rik, Henczler, Hibszki (Hipszki?), Hlavács, Hoffard, Hochmil- ler, Kakas, Karácsony, Kassely, Kenszky, Keresztesi, Klavacs, Kiipán, Kmetykó, Kobek, Kobaj, Koch, Korgyik, Kotten (Gotten?), Krammer, Krausz, Krisko, Kubek, Kvaha (Kvaka),

56