Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

Birtokviszonyok

mezőváros bírája, Holicz (Holéczi) József esküdtjegyzö, Fehér András és Pap István esküdtek, Starhemberg gróf alattvalói (jobbágyai) jelenlétében beiktattuk St. grófot Hatvan birto­kába és egyéb, hozzátartozó birtokrészeibe (az elől felsorolt városok, falvak és puszták), valamint az újonnan adományozott birtokokba. Szokás szerint 3 napig tartózkodtunk Hatvanban, ellent­mondó nem jelentkezett. A harmadik napon pedig a király által újonnan adományozott birtokokra mentünk és a helyszínén megismételtük a statutiót a következő módon: szeptember 23-án Fancsal birtokba, ugyanaznap Apcon és Detrekfalván, Vallis, hatvani postamester jelenlétében, továbbá Szántó, Lőrinci, Bay, Gombos és Sápon, szeptember 24-én pedig Hévizgyörk, Tótfalu és Csányban, Rosan János és más lakosok jelenlétében. Úgy látszik, hogy a gróf a beiktatás után békén bírta az uradalmat. A rendek őt már előzőleg az 1723. évi II. Dec. 123 cikkével Guidó öccsével és családjukkal együtt mint Hatvan Örökös urát magyar honpolgároknak fogadták, sőt a honfiúsí­tásért szokás szerint fizetendő 1000 aranyat is elengedték neki. Starhemberg az uradalmat 1746-ban 200.000 forintért Grassalkovich Antalnak adja el, aki erre Mária Teréziától ki­rályi adománylevelet szerzett, hogy „joga annál biztosabb le­gyen”. Az okmányt nem ismerjük. Grassalkovich mellett 1792 körül Hatvanban még a következőknek van földbirtokuk (do- mini terestres): a prépostság 96 holddal, a plébános 39 holddal, a város (communitas) 29 holddal, a postamesternek 16, a jegy­zőnek 13, a kántornak 9 holdja van. Grassalkovichnak a város­ban 17 holdja van, úrbéri földje 3199, Gombos (allodium) 1329 hold.1’ Unokája, III. Antal halála után az uradalmat 1841-ben báró Sina Simon, tőle 1864-ben a brüsseli „Banque Fonciere et in­dustrielle Firma Langrand Dumonceau et Comp.” vette meg. Ez a cég már részletekben adta el az eddig — a volt úrbéri föl­dek kivételével — egy darabban maradt földeket; ezek közül Nagytelek pusztát és a hozzátartozó boldogi részeket Kar pel esz (Karsai) Albert vette meg holdanként 100 forintért, a Sas- balom pusztát Stein (Csányi) Ágoston vette és 1880-ig bírta; ezt a részt megvette később Keglevich gróf, tőle Hammerschlag bérlő, majd részint Ghillányi báró, Bálint Gyula, Ring Gyula és kisebb területeket mások. Az uradalom Gombos és Bay pusztai részét és a hozzátartozó, valamint az ezzel a területtel össze­függő részeket 1867-ben szintén a belga banktól, valamint a nagyteleki és boldogi részeket Kársai Alberttól Deutsch Ignátz pesti lakos veszi meg a kastéllyal együtt, összesen 4255 magyar “ Heves vm. lt. sz. és kelet nélkül. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom