Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

Birtokviszonyok

Mihálynak adományozta, de ezek Nagyhatvanban történendő beiktatásának Nagy Ambrus, a hatvani várnagy, Bessenyei György és felesége, szül. Banchay Anna és gyermekei nevében kivont karddal ellenszegült. Viszont Miksa főherceg (mint I. Ferdinánd helytartója) 1561 június 26-án az utódok nélkül elhunyt Hathvani Máté vagy Mátyás és Banchai András birtokait, mégpedig a Heves megyében fekvő egész Nagyhatvan várost, valamint a Pest megyében levő Kyshatwan és Bessenyő pusztákat Pázthory Ferencnek és Peleny Bálintnak adja.’

Nyilvánvaló, hogy a birtokokba egyik család sem ülhetett bele. Ott volt a török, 1544-ben elfoglalja Hatvant. A magyar birtokosok valószínűleg elmenekülnek.

A hódoltság alatti hatvani birtokviszonyok természetesen igen zavarosak. Heves megye egész területe török földesúri hatalom alá került, az „ispáhi” volt a földesúr. Hatvan területe pedig „khássz” volt, vagyis török császári birtok.

Hogy mennyire bizonytalan és elméleti volt a magyar földesúr birtoklása és tulajdonjoga ebben az időben, kitűnik Kürthy Vámosi István és Erzsébet nevű nővérének (aki előbb Hamvay István, utóbb Fügedi Mihály özvegye volt) Füleken, Heves megye akkori székhelyén 1653-ban tartott közgyűlésén beadott tiltakozásából, amely mindazon szomszédos nemesek és nem nemesek ellen irányul, akik őket Nagyhatvan birtokában háborgatják.2 3 4 Nevezett Kürthy Vámosi István 1660—6-ig Heves megye alispánja volt és tiltakozásában azt mondja, hogy szüleitől örökölte Naigy hatvant (nyilvánvalóan csak Nagyhatvan praeddumról, a későbbi Sashalom pusztáról van szó, nem Hatvan község egész területéről), amelyet III. Ferdinánd magyar király, Pozsony várában 1655 március 24-én kelt donátiós levelével Gödöllő, Bessenyő, Bábát, Eger-Szegh és Efcser rész- birtokokkal neki, Vámosi Istvánnak és nővérének, valamint maradékainak azon a címen adományozott mint új adományt, mert nevezettek szülei ezen jószágokat már azelőtt is békén bírták.* De a birtokba a Vámossiak sohasem ültek bele, a török nem engedte.

Nincs adatunk arra vonatkozólag, hogy a Kürthy Vámosi család, t. i. István és Erzsébet elődei mikor és milyen úton szereztek Hatvanban birtok jogot, csak akkor hallunk róluk, amikor — mint elől mondottuk — birtokukban való háborgatás miatt tiltakozást jelentettek be a megye közgyűlésén.

Lehetséges, hogy 1561 után a( Kürthy Vámosi család kapta

2 B. Szabó L.: Pest m. történetének okleveles emlékei 1002—1599. 711. 1. Budapest 1938.

3 Heves vm. 1653. évi jk. 3.

4 Egri kápt. hiteles lt. Prot. K. 873 Nro. 356.

38