Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

A politikai község

Később 1863-ból újból hiteles felvételünk van a városról. A belterület, fejlődési lehetőség hiányában nem változott, csak a kastély és sóház között épülnek házak. A mai Grassalkovich- utca még nem áll, a Szabadság-út keleti felén sincs ház, azonban 1783—1863 között a mai Tabán-utcában épülnek házak mindkét oldalon és új házak épülnek a Drágfy- és Sárkány-utca közötti részen.

Ez évben, 1863-ban a következő utcaneveket ismerjük: a Sorház-utcát, ma Werbőczi-utca, Sörházköz (Hatvanas-u.), Templom-utca (Br. Hatvani József u.), Iskola-utca (Szalkay- utca), Városháztér (Szent Imre tér), Nagytér (Piactér), ez akkor még nincs befásítva, Mészáros-utca (Szécsi-u.), Zsidlótér (Hunyadi-tér), Vásártér (Horthy Miklós tér), Baromállás (az említett tér mögött), Vám-utca (br. Hatvani Sándor utca), Zagyva-utca (Madách-u.), Gyöngyösi-út (Horváth Mihály u., v. Újsor), Vízjáróköz (Papp József u.).

Ugyanakkor 1867-ben épül a budaipest—hatvani vasút, új kereseti lehetőségek mutatkoznak, oly nagy a tódulás Hatvanba, oly sokan telepednek itt le, hogy a képviselőtestület, az ez- ' által a városra háramlott terhek fedezésére 1873-tól 5—20 frt. leteleipedési díjat szed. 1875 és 1889-ben újonnan számozzák a házakat. Az úrbéri rendezés alkalmával kiosztott puszta helyeken, a Szabadság-úttól északnyugatra és a Horváth Mihály- utca folytatása, valamint az utcától délkeletre és keletre a Tabánban mindenütt házak épülnek, utcák keletkeznek. Később, 1883 után épül a cukorgyár és a gőzmalom.

A város nyugat felé való fejlődésének erős gátja volt a. Zagyva. A folyón túl ugyan 1686-ban is volt egy ismeretlen rendeltetésű ház, 1713-ban és 1732-ben is van itt korcsma, de ezek a házak idővel elpusztultak. 1783-bain és 1863-ban nincs ház a Zagyván túl. Csak a vasút létesítésekor lép át a város a Zagyván, 1883-ban (1. a katonai térképet) mái* áll az ú. n. koloniaépület a pályaudvar mellett, két kert közepén néhány vasutas tisztviselőház. 1887-ben már kb. 18 ház áll, majd amerikai gyorsasággal épül űjhatvan, ez a hatalmas új városrész. A község fejlődésében és szabályozásában nagy érdemei vannak az 1884-ben alakult szépítészeti bizottságnak, amelynek elnöke Csépány Géza ügyvéd volt, a község díszpolgára.

A község rohamos fejlődését az 1783, 1863, 1883 és 1933-i itt bemutatott térképeken figyelhetjük meg. Különösen az 1750, 1863, 1883 és 1920. évek Hatvan fejlődésének csomópontjai. A kedvező földrajzi fekvésen kívül az eredmény Gras- salkovichnak, igen nagy mértékben a vasútnak, elsősorban a szorgalmas lakosság és a Hatvani család munkásságának, valamint a községi vezetőség nagytávlatú és céltudatos irányításának köszönhető.

36