Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
A politikai község
körirata magyar: „Hatvan. Mezőváros. Pecsétje 1848.”, ezt egy 1852-ben Hatvanban kiállított végrendeleten találjuk.3' Ezeken kívül ismerünk még egy, az előbbihez teljesen hasonló pecsétet egy 1831-ben kelt oklevélről. Ez valamivel kisebb, 25 és 27 mm átmérőjű: az oroszlán egyfarkú, lábai között ágas tőrt vagy jogart (nem ismerhető fel teljesen) tart; körirata: „Sigilum Opihidi (sic) Hatvan 1811”.37 A pecséteket 'aláírásuk hitelesítésére használták az említett tizeid- jegyzékeken és okleveleken a községi bírák, illetőleg a községi jegyző. Bizonyos, hogy az első helyen leírt 3. számú pecsét a legrégibb és valószínű, hogy ezt 1688-ban vésette a város. A többi leírt pecsét az elsőnek a variánsa és bár mindegyikre az 1688. évszámot vésték, azokat sakkal későbben, 1770 körül készítették, a rajtuk alkalmazott azonos évszámok nem a pecsét készítésének idejét jelzik, csak azt, hogy a mezőváros ebben az évben, 1688-ban újra épült, alakult. A pecsétek legnagyobbrészt igen szép kivitelűek. Hogy a mezőváros mily úton-módon jutott ezeknek a pecséteknek a használatához, azt nem tudjuk megállapítani. Valószínű, hogy önhatalmúlag csináltatta és használta azokat. A város fejlődés*. Helyét egyrészt a Zagyva, másrészt a Strázsa- és Elsőhegy szabják meg. Az 1596-i általánosan ismert Ortélius-féle városkép igen tetszetős, a rajzoló kertes házakat, templomot, utcákat rajzolt oda, de a kép nem hiteles, képzelet vezethette a rajzolót. Ez évben, 1596-ban az egész város leégett, ép úgy, mint 1603- ban és 1686-ban. Fából, sárból voltaik a házikók, csak a török templom és a fürdő maradt meg, ezek bizonyosan kőből épültek. Ekkor kezdődik az újjáépítés a régi várfalakon kívül. A törököt itt túlélte 27 magyar család, azok építenek — a vártól délre — a mai belvárosban, eleinte sárból, vályogból házikókat. Nemsokára jönnek az új telepesek. A királyi kamara, Hatvan földesura rendre hívogatja őket, mert ember, jobbágy nélkül semmit nem ér a föld. Az új, a várfalakon kívüli város erősen terjeszkedik. 1704-ben Rákóczi Ferenc elrendeli, hogy Hatvan — nyilván a váron kívüli város is — pallizádokkal, palánkkal körülvétessék, természetesen várárokkal is. Tehát bizonyosnak látszik, hogy akkor a régi palánkot és árkot megnagyobbították és 3* Heves vm. lt. sz. n. 37 Egri kápt. mit. Div. H. F. 1. 13. 31
