Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Török világ
és sok egyéb; a földesúri kilencedet is beszedték, amelynek felét a magyar földesúr, ha ilyen volt, kapta. Háború esetén a magyarok a török földesúr parancsára — aki hűbére fejében megfelelő számú katonát volt köteles állítani — kénytelenek voltak a török oldalán hadba állani, így például 1560-ban a hatvani bég, amikor megtudta, hogy Veranc egri püspök a felvidéki megyéket Egerbe hívta össze, hogy azokkal Eger várának megerősítéséről tanácskozzon, a hódolt terület lakosságához azt a felhívást bocsátotta ki, hogy felfegyverkezve Hatvan alá jöjjenek a vár védelmére.7 8 * Az akkori gazdasági viszonyok, kivált a hódoltság vége felé, igen szomorúak lehettek, a folytonos háború folytán elnéptelenedtek a falvak, a földművelés erősen hanyatlott, 1664- ben a török császár (v. fővezér) többek között a hatvani szandzsák kádijához a következő rendeletet intézi: „Mivel az egri vár kincstári hombárjaiban nincs elegendő gabona, mert a környék gabonatermő földjét rétté alakították át”, elrendeli, „hogy a szultáni háss birtokok, a zahnok és tímárok földjeinek rhajai (a hódolt magyairok) földjeiken ezután egy évben búzát, egy évben árpát kötelesek termeszteni és azt a kincstári hombárokban elhelyezni”.* Oly kevés volt a gabona, hogy 1623-ban és bizonyára előbb is, a hatvani és egri várak gabonaszükségletét a szolnoki raktárból fedezték ,onnan kaptak a hatvani törökök rizst is, mégpedig 1620-ban 883 kile-t. A gabona- termelés igen kevés volt, nagy területek elvadultak, mocsarassá váltak, főleg a várak környéke, folyók területei. Az elől említett levelekből látjuk, hogy mily terror és önkény alatt állottak a hódolt helységek, tehát Hatvan lakói is. Mindig mindenért kellett fizetniök, vagyonuk, feleségük, gyermekeik és saját életük sohsem volt biztos; örökös nyomorúságban éltek. A hatvani keresztény lakosoknak a török hódoltság' alatti életéről semmit sem tudunk, EVlia Cselebi mondja, hogy a külvárosban volt a szegénység, nyilván a magyarok kis, deszkatetejű és udvarú házikója; egyéb hír nem maradt róluk. Hatvan lassanként török város lett. A fegyveres őrség mellett már korán telepedtek le török iparosok és kereskedők családjukkal. Már az 1596-i ostrom alkalmával jelentékeny számú török polgári lakosság pusztult el. Később, 1603-ban a vár feladása alkalmával kb. 600 főnyi török polgári lakos vonul el. A török maga foytonos harcban állott a mieinkkel, különösein eleinte, amikor még terjeszkedett. Főleg az egri vár katonáival hadakozott, akik természetesen igyekeztek megtorolni 7 Id. mü 37, 39, 40, stb. 8 Szederkényi: Heves ra. tört. II. 192. 8 Dr. Csénky D. Levéltári Közlemények VI. 2ÉŰ, 281, 307. 179
