Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

A vásárok

Ez a privilégiumlevél az akkori Hatvan legfontosabb okmánya, mert különleges jogot adott a mezővárosnak, szabad királyi városok mintájára tartandó vásárjoggal ruházta fel, mintegy magasabb rangra emelte és kereskedelmét kívánta előmozdítani. Azonban a mostoha körülmények miatt ez nem sikerült. Hatvan nem ért még meg erre, a város és vidéke még nem fejlődött iparilag és "kereskedelmileg s így a vásárok, látogatottság hiányában lassan megszűntek, majd feledésbe merültek.

A mezőváros előlemlített kérelme folytán 1787-ben a megye rendezi Hatvan vásárait és a tervezett vásári napokhoz való hozzájárulás ügyében a szomszédos vásártartó Árokszállást és Jászberényt is megkeresi. Az utóbbi helység a Szent István napi vásár határnapja ellen „solemniter protestál”, mert ez sérelmes az ugyanakkor ott is tartott vásárjukra nézve s ezért annak „contradicál”.* 1814-ben már 5 vásárja van a mezővárosnak, mégpedig február 28-án, április 2-án, június 19-én, augusztus 2-án és október 5-én.s Természetes, hogy a jog, bár az oklevél szövege szerint látszólag a mezővárosé, mégis a földesurat illeti. A vásártartási jog 1848-ban sem megy át a városra, a volt földesúré marad az és a földesúrtól, a belga banktól veszi meg 1868-ban a mezőváros 12.000. o. é. forintért a vásárterekkel együtt, amelyek ez időben a volt sóház és kastély közötti téren (a mai áll. elemi iskola helyén), illetőleg az állatvásártér a mai gombosi úton levő nagy térségen a reáliskola helyén volt. Akkor, 1868-ban már hetivásárokat is tartott a város és úgy ennek, mint az országos vásárnak jövedelmét bérbe adja. Az újabb időben Hatvan az országos vásárok számát kereskedelmi miniszteri engedéllyel nyolcra növelte. Érdekes, hogy 1871-ben a ma már megszűnt takácsok, bőmadrágosok, gyolcsosok, csipkéstótok, festők, Debrecenből a gubások még megjelentek a hatvani vásárokon. Akkoriban a városi tanács elrendeli, hogy a vásár előtt a koldusokat össze kell fogni, egy helyre zárni, élelmezni és vásár után a városból kikisémi.

Hatvan kereskedelméről az ipari részben előadottakon kívül nincs adatunk, ez időben csak a földesúr folytatott kereskedelmet gazdasági termékekkel és a posztógyárban előállított posztóval.

1875-ben a képviselőtestület a méterrendszer mintái beszerzésére 60 frt-ot utalványoz.

* Heves vm. lt. 1100/1787 és 1116/1789.

* 1814. évi naptárban.

171