Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
A politikai község
1593-ban Rudolf király báró Tiefenbach Kristófot nevezi ki Felsö-Magyarország bányavárosi kapitányának, aki az ez évben kezdett sikeres hadjárat folytatásaként, amelyben Füleket, Széchényi, Buják, stb. váraikat a törököktől elfoglalták a császáriak, az elért taktikai sikert mélyíteni akarta. Ez okból 1594 márciusában 20.000 emberrel és megfelelő számú ágyával Hatvan megostromlására indult és április 6-án a vár alá érkezett. Folytonos ágyúzásával annyira megijesztette a várbelieket, hogy azok sürgős segítséget kértek Hasszán budai pasától, aki 15.000 emberrel Hatvan felé indult és április 20-án Hatvan közelébe, de a Zagyva túlsó oldalára ért és ott tábort ütött. Azonban a Zagyván az elrontott átjáró, illetve a mély mocsaras talaj miatt nem tudott átkelni és ezért Jászberénynek került, hogy ott a hídon átmenjen és Tiefenbachot meglepje. De az észrevette a cselt, nagy nehézségek között átkelt a folyón, a törököket megtámadta, megverte és Pestig üldözte, ágyúikat és 17 zászlójukat hatalmába kerítette és Jászberényt, amely szintén palánk volt és amelyből az őrség, övéinek csatavesztését látva, elmenekült, megszállotta. Tiefenbach azután Hatvan alá visszatért, majd június 12-én megrohamozta a várat, de a törökök a támadást visszaverték. 200-nál több katonája pusztult el. Ezen veszteségteljes kudarc miatt katonáinak nagy része otthagyta s ezért felhagyott az ostrommal. 1596-ban Miksa főherceg vette át a magyarországi hadivezényletet. A váci főtáborban haditanácsot tartott a teendőkről és bár Buda ostroma volt tervbe véve, belátta azt, hogy míg annak hátvéde, Hatvan a török kezében van, nem lehet Budát megtámadni, mert így a felsőmagyarországi hadak, Hatvannal mint ellenséggel a hátukban, nem jöhetnek Buda alá. Másrészt a hatvani törökök örökös veszélyt jelentettek az egri várra nézve is. Hatvan tehát a hadihelyzet szempontjából, mind akkor, mind előzőleg és később is mindig fontos pont volt. Tisztában volt ezzel a török is, s ezért követett el mindent a vár visszaszerzésére, ha azt elvesztette. A haditanács döntése alapján augusztus l&án megindult a tábor Hatvan megostromlására, ahová augusztus 15-én érkezett. A hadsereg, amelyben kb. 20.000 gyalogos és 3508 lovas volt, rögtön hozzáfogott az ostrom munkálataihoz. A város körül három ostromsáncot készítettek, mégpedig keleten az egri vagy ráckapu, északon a pásztói és nyugaton a pesti kapuval szemben Innen 36 nagyobb ágyú, ostromkosarak védelme alatt törte a falakat, amelyekre 4000 nagy ágyúgolyót lőttek, úgyhogy azok nagyobbrészt már romokban hevertek. A haditanács abban állapodott meg, hogy a vár árkait rőzsével és földdel be fogják temetni, hogy így juthassanak a falakhoz az 12
