Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Adózás
hadi szolgálmányokra és hadiadóra, ez a jövőben betudassék nekik (t. i. a hatvaniaknak) és amennyiben még hátralékuk van, azt más vidékre vessék ki, akik pedig hadba vonultak, azok minden hadiadó alól fel vannak mentve, kivéve az élelemszolgáltatási kötelezettség alól.” Tudjuk (1. a hatvani tizedek története), hogy a hatvaniak is nagy számban bevonultak Rákóczi zászlaja alá s így bizonyos, hogy ez alapon (mert hadba vonultak) tagadták meg a szolgáltatások teljesítését és úgy látszik, hogy tovább is ellent- álltak, mert Eszterházinak (Rákóczi egyik tábornoka) a megyéhez intézett levelére, amely szerint a hatvaniak, bíráik börtönbevetése után sem hajlandók élelmezési adót adni,17 a megye elhatározta, hogy a Horton és Acsádon kvártélyozó katonák fogjanak el 4—5 hatvanit és szállítsák be az egri börtönbe. A fejedelem 1707-ig nem vetett ki pénzbeli, csak hús- és terményadót. Ez évben az ónodi országgyűlés 2 millió forint adót szavazott meg porták és dikák szerint azzal a megyének megírt megokolással,18 hogy „...miután, régről nincs impozi- tiója (adókivetése), a hadban levő tiszteket pedig fizetni kell, azért minden ruráíis (paraszti) jobbágydika után imponáltatott 25 rhénesdenár, úgyanígy a nemesekre is a taksák rectifiká- tiója után”. 1707-ben két ízben is 8000 frt pénzadót, hús- és terményadót (1. a táblázatot) vetettek ki a megyére, 1708-ban pedig az egész évre, de havonként fizetendő pénzt, terményt és húst. Ugyanakkor Csala Sándor commissárius dispositiójára Hatvanba Heves megyéből és a szomszédos megyékből 229 kaszást rendelnek ki, úgy látszik a katonalovak részére szükséges széna kaszálására. Hatvanban ugyanis igen sok és jó széna termett, úgyhogy néha évenként kétszer is lehetett kaszálni. Említettük, hogy a hadsereg részére óriási mennyiségű fuvarozásokat is kellett teljesíteni, ágyúkat vontatni, katonai podgyászt és élelmet szállítani. Különösen Hatvanra nehezedett ez súlyosan, mert Pest és Buda felé katonai állomás volt mezővárosunk, a porosz háború miatt pedig állandó volt a katonai vonulás (transenna) Hatvanon át. Végre már a megye is meg- sokalta a Hatvanra nehezedő terheket és az Egerben 1751-ben tartott generális megyei gyűlésen, a hadiállomások megállapítása alkalmával a következő felterjesztést intézte a nádorhoz. „Miután Hatvan szegény lakosai, kik majd mindenkor és valóban mindenek felett legsűrűbben az által menő hadi rendek érni kelletik, a szekerezések és forspontozások terhét főképen a katonaságnak számosabb indulatjával annyira viseli, hogy sokszor egész erővel az elrendelt helyre az hadi rendet alig 17 Heves vm. 1703—10. évi jk. 69. 18 Heves vm. 1703—10. évi jk. 1000. 120
