Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Adózás
országgyűlés, a területek holdjai szerint. Az 1789-i Heves megyéről szóló mérnöki kataszteri felvételt és népösszeírási adatokat 1849-ben Gyöngyösön találtál« meg és a megyeházára vitték, azonban itt nyomuk veszett.1’ 1850 után, ill. 1863-ban a II. József alatt megkezdett, de akkor életebe nem lépett adórendszert hozták be, az adót a föld kataszteri jövedelme után vetik ki. E célból Hatvan területét is felmérik és erről térképet szerkesztenek, a mezőváros területét dűlőkre osztják, amelyeken belül meghatározzák a föld minőségét és termőképessége, hozama szerint osztályozzák ezt adó szempontjából. Az egykorú térképet bemutatjuk,1* valamint a felmérés alapján készült kataszteri tisztajövedelmi kimutatást, amelyen 1865-től, 1935-ig a kataszteri állapotot, a művelési ágak 70 év alatti fejlődését, változását tanulmányozhatjuk. (A részletezést helyszűke miatt nem mutathatjuk be.) így módosult az évszázadok alatt a portális adó. > *ÜJ Szántó Kert Q£ Szólló Legelő Erdő Nádas Adómentes összesen kát. hold Kát. tiszta jövedelem 1865 4975 — 2439 499 2129 222 67 778 11.109 36.071 frt. 1876 7646 175 1459 352 633 56 39 730 10.363 1895 7758 147 919 408 479 173 50 324 10.258 1914 8383 320 545 694 314 81 15 753 10.352 159.794 Kor. 1935 7839 477 499 693 341 79 9 905 10.842 159.510 Pgó A gabonaadó és agyéb természetbeni adó. A portális adón kívül az 1622. évi 38., 1625. évi 11., 1630. évi 7., 1635. évi 2. és 1647. évi 3. te. értelmében a katonaság eltartására időnként gabonaadót is vetettek ki. A folytonos török háború és az ezzel járó pusztítások az ország pénzadózási képességét a legalacsonyabb fokra süllyesztették, a portális adók eredménye évről-évre csökkent, a háború folytatására, a katonák fizetésére pedig pénz, az élelmezésükre termény kellett. Azelőtt a katona maga, havidíjából gondoskodott élelmezéséről, de e miatt rendkívül sok panasz támadt, a katonák “ Levéltári közi. 1931. 113. 14 Eredetije az egri pénzügyig, kalászt, htb. 118
