Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)

Adózás

nehézkes és nem alkalmas az adó és egyéb terhek és szolgál­tatások igazságos felosztására és ezért 1694-ben más adóalapra, a gazdasági, illetve állatállománybeli felszerelés osztályozására tért át, vagyis a gazda tehetősségét nem értékben, hanem ter­mészetbeni állományában vették fel és erre vettetett ki az adó- osszeg." A portális adó keretében a rovás vagy dica 1692-ig az egy portára eső adóösszeget jelenti, itt pedig a rovás az adó­alap. Ezen elv szerint tehát az egyes ember dikáját, egység­alapját így számolták: 1 dika volt minden 15 éven felüli férfi, 2 igásökör, 2 tehén, 2 ló, 4 db 1 éves tinó, csikó, 10 juh vagy kecske, 20 bárány, 20 malac, 20 méhkas, 20 kila búza, lencse, borsó, 30 kila árpa, zab, köles, 6 urna (alcó, kb. 325 liter) bor, 30 frt évi jövedelem. Tehát nem az ingóság értéke, mint 1692—3-ban, hanem az ingóság csoportja volt az adóalap. Például Német Jánosnak 1695-ben 8 dikája van, ha a me­gye kivetése szerint 1 dikára 1 frt adó esett, akkor ő összesen 8 frt adót fizetett ez évre s ebben a hadi- és háziadó is benne volt. Ez az összeírási mód, vagyis a dikák fogalma sokszor vál­tozott, később a gazda felesége, gyermekei, cselédjei, egyéb terménye (dohány, káposzta) is került dikálás alá, úgyhogy a dika értéke, fogalma néha minden évben változott vagy bővült. Erre a dikára vetette ki a megye a rárótt portális (hadi) és a háziadót. Ugyanígy írta össze a megye ugyanakkor elsőízben az armalisták, a címeres, birtoknélküli nemesek dikáit is, akik eddig mint nemesek, adó helyett taksát fizettek, épúgy mint a birtokos nemesek. Személyüket most sem vonták dikálás alá, tehát a nemesi kiváltság nem szenvedett csorbát. Ily módon az 1694. évben Hatvanban 92 armális és 514 rurális (paraszti, jobbágyi) adó alá eső dikát írtak össze, amelyekre a portális (hadi) és háziadót vetette ki a megye. A táblázatokból látjuk, hogy az 1695. évtől kezdve egyszerre óriási módon emelkedik a hadiadó összege (állandó zsoldoskatonaság felállítása), ame­lyet 1690-től részben katonai portiók szerint vetették ki a megyékre. Ugyanígy emelkedik a háziadó összege is (több tisztviselő, rabok eltartása, deperditák és egyéb katonai kiadá­sok miatt). A porták folyton változó száma miatt gyakori volt a megye részéről a felszólalás és azért az országos tanácskozmány, mi­után ezek összeszámolása már régebben történt, elhatározta, hogy a porták országszerte újból összeírassanak, hogy így az adót igazságosan lehessen kivetni. Az új összeírást Heves megyében Komárom m. küldöttsége 9 9 Szederkényi id. m. IV. 37. 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom