Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Egyházi viszonyok
háinak legeltetésére is adok. 5. A prépostsági malomhoz utat engedek, hogy idegenek odajuthassanak és azok marhái számára legeltetést. 6. A prépost a jelenleg birtokában levő rétet továbbra megtarthatja 7. A prépost által vásárolt szőlőt, mely földesúri kilenced alá esne, ez alól fölmentem.” 8. A prépostnak a halastón való halászati és az emelt malomgáthoz való joga továbbra is megmarad, de egyik jog sem növelhető. 9. A bormérési jog is megmarad, de az nem eshet össze a földesúr bormérési idejével és a prépost csak saját termésű bort mérhet. Pozsony, 1723 május hó 13-ikán. Stárhemberg, Berkes András hatvani prépost; tanú: gróf Erdődy György, a magyar kamara elnöke és Grassalkovich Antal, a m. kir. jogügyek igazgatója. Tehát mint látjuk, Berkes András volt az első javadalmas prépost, akinek halála után a javadalom, ilL a prépostság a plébániával oly módon egyesíttetett, hogy a hatvani plébániába csak akkor lehet a kegyúr által kijelölt plébánost beiktatni, amidőn azt a király préposttá kinevezte. Ez a gyakorlat ma is fennáll. Mária Terézia, Maszár András préposti kinevezésében még kiváltságosnak (exemptus) nevezi a hatvani prépostságot, amely csak az esztergomi hercegprímásnak van alávetve, de utódait már a váci püspökök terjesztették fel kinevezésre a királyhoz és azok iktatják javadalmukba. Ezzel megszűnt az exemptio, de fennmaradt a hatvani prépostok azon kiváltsága, hogy pirosgombos talárt viselhetnek és 1884-ig a főrendiház hivatalból való tagjai voltak. Az udvari kamara 1777-ben, Maszár Endre prépost-plébános halála után a prépostságnak Hatvanban levő javait és jövedelmeit a következőkben íratta össze:” Az urasági (prépostsági) korcsmában évenként 38 akó bort mérnek el á 15 garas haszonnal, összesen 28 rfrt 30 kr., amelyből 2 rfrt 51 kr. a korcsmaépület javítására levonandó, marad 25 rfrt 39 kr.; 240 p. mérőnyi szántóföldből két nyomásban művelve 300 m. gabonát lehet remélni, á 39 kr., az 195 rfrt és 420 m. árpát, á 24 kr., ez kitesz 168 rfrt-ot, tehát összesen 363 rfrt-ot, amelyből egyharmada munkáltatásra levonva, marad jövedelem 242 rfrt, szalmából marad jövedelem 12 rfrt. A rétről 40 kocsi szénát lehet remélni, az 80 rfrt, munkáltatásra egyharmad rész leszámítandó, marad 53 rfrt 20 kr. Száz marha legeltetéséből haszon 50 rfrt, 20-kapás szőlő után átlagosan 40 akó bort (á 2 rfrt 15 kr.) számítva, 90 rfrt, munkáltatásra le egyharmad, marad 60 rfrt, a prépostsági malom őröl évenként 74 p. mérőnyit, 42 kr-jával 51.48 rfrt bevétel, épület” Rupp I.: Magyarország helyrajzi tört. I. 701. szerint a szőlő 5*/» holdnyi volt. ” Orsz. lt. Urb. et conscr. F. 188.39. 104
