Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Egyházi viszonyok
távol volt egyházmegyéjétől és nem gondozhatta híveit. Azonban erről nincs adatunk. A törökök kiűzése után a plébániát 1700-ban Dworniko- vich váci püspök állította fel újból (a prépostságtól függetlenül) s ez évtől vannak értékes anyakönyvei. A plébánia ez időben igen szegény volt, 1693-ban a plébánosnak földbirtokból 10 frt volt az összjövedelme, 1700-ban pedig 7 frt stólajövedelem után 70 dénár taksát fizetett. Ezen szűkös jövedelem miatt a lelki- pásztorok gyakran változtak s ezért 1729-ben Berkes prépost halála után a plébániát a prépostsággal egyesítették. Azóta a hatvani prépost egyszersmind hatvani plébános is. A törökök alatt elpusztult a keresztény templom, kiverésük után nemsokára, 1701 után Szabó Máté, volt ezredes, hatvani postamester, aki Budának a török alól való felszabadításánál ágyúgolyótól megsérült, kisebb templomot építtetett Szent Adalbert tiszteletére (az 1746-i canonica visiatio szerint), mely 1746-ban már düledezett s azért 1756-ban a püspök megtiltotta használatát. Ez időtől kezdve a kapucinus templomban tartottak istentiszteletet. A jelenlegi templomot 1759—-62-ig Grassal- kovich A., a földesúr, Szent Adalbert püspök és vértanú tiszteletére építtette, valószínűleg Mayerhoffer András híres pesti építőmester tervei szerint, tornyába órát és két harangot hozat. Az 1757. évben pedig a plébániát építteti.5 A templomot 1762-ben Migazzi Kristóf váci püspök felszentelte. A plébánia és valószínűleg a prépostság kegyúra a legrégibb időktől kezdve mostanáig is a mindenkori földesúr. 1777-ben, amikor Maszár Endre prépostplébános meghalt és a megye a fiscus rendeletére mind a pébánia, mind a préposté ság vagyonát összeírta, kitűnt, hogy főleg a plébános jövedelme jelentékenyen emelkedett. Az összeírás szerint az anyaegyházat SaJm herceg 1710-ben alapította és a kegyúri jog Özv. Grassalkovich Antalnéé. A templom — mondja a conscriptio — kőből van és alapjaiból Grassalkovich Antal állította, ül. adományozta és el van látva a szükséges egyházi ruhákkal és feszereléssel. Jövedelme a következő: a bevetett földekből és cséplési részből 4 pozsonyi mérőnyi gabona, á 40 kr.............. 1 rfrt 60 kr. harangozásból, á 1 rfrt 4M kr........................ 30 rfrt — kr. az erszényből és alamizsnálkodásból .......... 11 rfrt —' kr. szőlőskertből .................................................. 6 rfrt — kr. a templom összes jövedelme .................. 48 rfrt 60 kr. 5 A máriabesnyöi kapucinus rend Hist. dom. 7 97
