Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Takács Miklós - Paszternák István: A győr-homokgödröki 10-11. századi temetőrészletek és középkori település

A GYŐR-HOMOKGÖDRÖKI 10-11. SZÁZADI TEMETŐRÉSZLETEK ÉS KÖZÉPKORI TELEPÜLÉS 287 2

4 Az itt most nem említett, a XJM-ben azonosítható ill. erre váró leletanyag zöme sima nyitott hajkarikákból, s-végü karikákból, sima bronz huzalkarperecekből, hasonló kidolgozású nyakperecekből, nyílhegyekből, vaskésekből áll. 2

5 MNM Ad. Ltsz.: 43.Gy.I. 2

6 XJM RégAd 694-71. 2

7 MNM Ad. Ltsz.: 1.11/1968. Itt is szeretnénk köszönetet mondani a megfigyelést végző Uzsoki Andrásnak, amiért feljegyzéseinek felhasználását és a talált lelet közlését számunkra lehetővé tette. 2

8 MNM Ad. Ltsz.: XXII.379/1967. 2

9 MNM Ad. Ltsz.: 81. Gy.I; FÉK 38: Nr. 352. 3

0 MNM Ad. Ltsz.: 68. Gy.I., Mithay Sándor értesülése Major Vince városi szerelőtől. Néhány évvel később, 1953-ban az előbbi helytől északra, a Vas Gereben utcában, a Rákóczi utcával „szemben" négy kb. 170 cm mélyen fekvő csontvázat pusztítottak el, a leletek gyerekek kezén tűntek el. Mithay Sándor már csak a sírok megsemmisülését tudta megállapítani. (MNM Ad. Ltsz.: 25.Gy.I.) Utóbbi vázak topográfiai helyzetük alapján valószínűleg nem a víztorony környékén megismert középkori temető sírjai közé tartoztak, bár az Árpád-kori telep biztosan kiterjedt e lelőhelyrészre is. Talán a Homokgödrök területén ritkásan elhelyezkedő római sírok közé tartoztak. 3

1 Szőke Béla levele a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége részére, 1948. június 28-ai dátummal keltezve. A dokumentum eredetijét a Magyar Országos Levéltár — az iraton lévő pecsét szövege szerint: Új Magyar Központi Levéltár — őrzi. Ennek fénymásolata a XJM Adattárában található, leltári szám nélkül. 3

2 A megfeszített, de a körülmények miatt szükségképpen kudarcra ítélt „leletmentés" egyik jellemző dokumentuma Mithay Sándor jelentése a temető pusztításának folyamatáról: XJM RégAd 871-71. 3

3 MNM AD. LTSZ.: XIV.151/1971; 68. GY.I; FÉK 38: N

R. 348; LOVAS 1941, 175-176; LOVAS 1942, 8-9; KOZÁKUzSOKI 1970, 65; KOZÁK-UZSOKI 1970A, 113, 139-141; KOZÁK 1971, 86; KOZÁK- LEVÁRDY-SEDLMAYER 1972, 110,117; KOZÁK 1982; KOZÁK 1983; KOZÁK 1984. 3

4 A Tomka Gábor által említett sírok értelmezése egyelőre bizonytalan, újabb, szerencsésebb megfigyelések tisztázhatják ezek korát. V.ö. Tomka G.: Két középkori rétegsor Győr Belvárosából. — Zwei mittelalterliche Schichtenreihen der Innenstadt von Győr. ComArchHung 1998, 139-154., passim! A belváros egy másik pontján, a bencés főgimnázium múlt század végi építkezései során, 1894-ben alapásáskor, hét méter mélységben „lovával eltemetett vitéz sírjában" kengyelt találtak. A sírt Börzsönyi Arnold honfoglaláskorinak tartotta, de annak „lovas" voltát csak egy írásában említette. A kengyel honfoglaló voltában már Lovas Elemér is kételkedett. A tárgy — leírása alapján — késő középkori, így azt 10. századi emlékeink sorából törölni kell. BÖRZSÖNYI 1894, 33; LOVAS 1941-1942, 178; LOVAS 1942, 11. 3

5 MNM AD. LTSZ.: 85. N.L; XJM, LTSZ.: 53.267.1.-5; FÉK 38: NR. 347; LOVAS—MITHAY 1938,176. Rendkívül tanulságos, valódi kordokumentum a városi hatóságnak e lelőhellyel kapcsolatos, fennmaradt levelezése a XJM Adattárában. 3

6 MNM AD. LTSZ.: 2. GY.I; FÉK 38: NR. 351; BÖRZSÖNYI 1902; BÖRZSÖNYI 1903; BÖRZSÖNYI 1904; BÖRZSÖNYI 1905; BÖRZSÖNYI 1906; BÖRZSÖNYI 1908; FETTICH 1943, 11-44, 47-48; SzŐKE 1954, 125; HUSZÁR 1955, 78; TOMKA 1971, 55-71; KOVÁCS 1989, 29. 3

7 A Győrt tágabb körben övező honfoglaláskori lelőhelyek, pl. Koroncó-Bábota, Koroncó-Rácdomb, Öttevény-Lenin út, Bana-Ördögástahegy, stb. vizsgálata ill. értékelése túlnőne jelen dolgozatunk határain, ezért ezt egy későbbi dolgozatunkban végezzük majd el. 3

8 A fenti lelőhelyek által határolt területről több, topográfiai szempontból kevéssé értékelhető szórványt ill. nem pontosan megfigyelt lelőhelyet is ismerünk (pl. szórvány lunula Győr Belvárosából, Ltsz.: XJM 53.260.3., V.ö. KRALOVÁNSZKY 1959, 76 És XIII. TÁBLA 16), melyek felsorolása nem lehet feladata dolgozatunknak. Megemlítendő viszont a Győr-Hecse-puszta (máshol Repülőtér) néven ismertté vált lelőhely. 1937ben a repülőtér építésével kapcsolatos földmunkák során, a repülőtér legnyugatibb halmán, kb. 2-3 holdnyi területen, 50 körüli számú avar sírt bolygattak meg illetve pusztítottak el. Heppner (Mithay) Sándor egyetemi hallgató a temető 7 sírját tudta dokumentálni. Az általa feltárt 3. sírt — az abból előkerült, fenékbélyeges bögre alapján — Árpád-koriként tette közzé. A tévedést Fettich Nándor javította, a leletet avar korinak határozva meg. így e lelőhelyet 10-11. századi temetőink sorából törölnünk kell. MNM AD. LTSZ.: 44. GY.I; 85.N.II; LOVAS-MITHAY 1938, 176-177; FETTICH 1943, 49; BORBÍRÓ-VALLÓ 1956,34. 3

9 XJM RÉG.AD. LTSZ.: 19-91; 10-96; 11-96; 19-88; 1-89. MITHAY 1956, 9; FIGLER 1988, 74-75; TOMKA 1991, 56. 4

0 MNM AD. LTSZ.: XIV.156/1969., IV.66/1970; XJM, LTSZ.: 69.21.1-69.26.1; 70.5.1-70.5.51; 74.3.1-74.3.34; ALBEKER 1970, 64; ALBEKER 1970A; MESTERHÁZY 1971, 58; MESTERJIÁZY 1974, 73. A temető három rendellenes temetkezéséről lásd SZABÓ 1976, passim. A temető régészeti feldolgozásával Mesterházy Károly és e fejezet szerzője foglalkozik. 4

1 Juhász E.: Metodikai tanulmány Győr-Pósdomb 10-11. századi temetőjének embertani anyagán. Budapest, 1999. Szakdolgozat, kézirat, ELTE TTK. E helyen is szeretnénk megköszönni az embertani elemzés elkészítőjének, hogy kiadatlan kéziratát jelen munkánkhoz felhasználhattuk. Ugyancsak köszönet illeti Mende Balázs Gusztáv antropológust a pósdombi embertani anyag feldolgozásához nyújtott segítségéért. 4

2 MNM AD. LTSZ.: 50. GY.I., 2-3; XJM LTSZ.: 83.7.1-^., 83.11.1, 83.13.1, 83.14.1; T. SZŐNYI 1975, 55-56; T. SZÖNYI-TOMKA 1985. 4

3 A Homokgödröknél állt falut a középkori Szentbenedekfalvával azonosította pl. SZŐKE 1959, 93-94.