Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Mráv Zsolt: Aurelius Martialis, nauclerus portus Aeni. Brigetio Kr. u. 3. századi kereskedelmi életéhez

AURELIUS MARTIALIS, NAUCLERUS PORTUS AENI 75 sigillaták vízi szállításával komoly haszonra tehetett szert. Mindez erősen valószínűsíti, hogy Aurel(ius) Martialis egy terra sigillata szállításban is érdekelt hajótulajdonos lehetett, aki a vámállomáson áthaladó kereskedelmi cikkeknek és a szarkofág megrendelésének időszakában működő pfaffenhoffeni sigillata-műhely termékeinek piacra juttatásával foglalkozhatott. (A felirat azért kiemelkedő jelentőségű, mert ez az első, ismert felirat amelyet igen nagy valószínűséggel terra sigillaták kereskedelmével és szállításával köthetünk össze.) Mindezeket figyelembe véve a RIU 595 számú szarkofágfeliratának olvasata a következőképpen módosult: D(is) M(anibus) // Valeri(a)e Lucill(a)e quondam) <q> / uae vixit ann(is) XL / Aurel(ius) Martia ftlis naucler(us) portus / [Pon(tis)] (A)eni vagy csak egyszerűen portus Eni coniufgji / [c]a[r]i[s]sim(a)e f(aciendum) c(uravit). JEGYZETEK 1 Köszönöm prof. dr. Alföldy Gézának, dr. Borhy Lászlónak, dr. Gabler Dénesnek és dr. Lőrincz Barnabásnak a kézirat elkészítéséhez nyújtott támogatását és segítségét. A cikk német nyelven megjelent a Münstersche Beiträge zur antiken Handelsgeschichte 18 (1999) kötetében. 2 Az előkerülés időpontjáról: TÓTH-KURUCZ 1914, 39^0. A szarkofágot napvilágra kerülése után a komáromi Jókai Múzeumba (ma Podunajské Museum, Komarno) szállították. Előkerülésének körülményeiről, pontosabb helyszínéről több információ nem maradt fenn. 3 RlU 521, 530, 576. 4 RlU 530. A sírfeliraton említett Valeria Lucilla nem lehet azonos a Riu 595 sz. feliratának Valéria Lucillájával, mivel mindkét esetben elhunytakról van szó. 5 Ezt a lehetőséget elsőként Tóth-Kurucz J. vetette fel (navclerus (!) portus Brig.\ TÓTH-KURUCZ 1914,39). Később J. Dobiás (DOBIÁS 1940, 73), majd J. Ceska és R. Hősek is ezzel az olvasattal értettek egyet (CESKA-HOSEK 1967, 92-94, NR. 39). Ld. még: RATIMORSKÁ 1984, 15 NR. 26, TAB. IX. 2. 6 Lásd például: PLAUT, MIL. 1110; TERT. ADV. MARC

. I. 18,4; III. 6, 3; V. 1; COD. THEOD. 7, 16, 3; CIL III 13804; 14165; CIL IX 3337; CIL XII 4493; 4494; 4495; CIL XIII 1942. A navicularii és a naucleri tevékenységéhez: STOECKLE 1935, 1988-1932; SCHLIPPSCHUH 1974, 86-108. 7 CIL III 13804 (Viminacium). 8 A formula értelmezéséhez és keltezéséhez ld. Mráv Zsolt: A pannóniai sírfeliratok formulakincse. — Der Formelschatz von Grabinschriften Pannoniens. Szakdolgozat, ELTE, 1997, kézirat. A Riu 595 sz. feliratán a q(uondam) formula után a scriptor egy kövér hederát vésett fel, amely a „q" betű alakjára emlékeztet. Ez a scriptort is megtéveszthette, mivel a hederát a következő szó vésésekor már ő is „q" betűnek vélte. Ezt bizonyítja, hogy a hederát követő quae névmásból a „q" betű lemaradt. 9 CiL III 1 0962=3396=BARKÓCZI 1944-1951, N

R. 111, TAF. XXVI, 3=RLU 706. 1

0 A scriptor szavak elkülönítésére való érzékenységét az 1. és 3. sor végére helyezett hederák is mutatják. 1

1 CiL III 15184=AIJ 302. 1

2 TAB. PEUT. IV, 3. 1

3 Összhangban számos olyan településnévvel, amelyek a rajtuk áthaladó folyókról kapták nevüket. Ilyen például Pannoniában a Sala (Zala) folyóról elnevezett Sala (Zalalövő) vagy az Arraboról nevét nyert Arrabona települések. 1

4 A scriptor a felirat szövegében az ae helyett mindig a hangsúlyos e-t használta (Lásd Valerie, Lucille, carissime). A szarkofág mészkő anyagának rossz minősége miatt nem sikerült egyenletes, sima felületeket kialakítani, ezért a szöveg elhelyezését a feliratos mezőbe mélyedő lyukak lényegesen befolyásolták. (Ez magyarázza például a Martialis névnek szimmetriátlan elválasztását is.) Ezért nem feltétlenül szükséges az Eni kikötőnév előtt egy megsemmisült szót keresnünk, mivel elképzelhető, hogy azt csak a kő — ott valóban meglevő — hibája miatt vésték beljebb. 1

5 A műhely termékeinek brigetiói előfordulása: JUHÁSZ 1935; E

ICHLER 1938, 151-167; KUZMOVÁ 1992, 27, 81-82. A műhely részarányához: GABLER-VADAY 1986, 42. 1

6 A kutatók a pfaffenhoffeni sigillaták quad területen való elterjedéséből és lelőhelyeiből (Chotin, Branc, Nitra-Parovské Hájé, Nitra-Janikovce, Pusté Sady) egy Közép-Nyitra völgyben való jelentősebb koncentrációt mutattak ki: KUZMOVÁ-ROTH 1988, 172; KUZMOVÁ 1997, 29-31. 1

7 Riu 389. A felirat keltezéséhez Id.: FITZ 1993,728-729, Nr. 407. A brigetiói vámállomáshoz: DOBÓ 1940,165. 1

8 CIL III 3355.