Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Prohászka Péter: Pannónia és a szlovákiai kvád barbarikum kereskedelmi kapcsolatai a leletek tükrében
PANNÓNIA ÉS A SZLOVÁKIAI KVÁD BARBARIKUM KERESKEDELMI KAPCSOLATAI A LELETEK TÜKRÉBEN 59 üvegcsésze volt. A zohori sírokban millefiori csésze, üvegpoharak és átlátszó bordázott tál (6. kép) fordult elő (ONDRUCH 1957; KÖLNIK 1959, 156; KRASKOVSKÁ 1981,378-379). AKr.u. 1. század végétől az üveg folyamatosan áramlott be a barbaricumi területekre és a pannóniai üvegipar kialakulásával ezen termékek ára is csökkent, így a kisebb balsamariumokat és üvegcsészéket meg tudták vásárolni a kvád társadalom kevésbé módos tagjai is. A fejedelmi temetkezésekben talált üvegek esetében hangsúlyoznunk kell, hogy a kereskedelem mellett ajándékként vagy zsákmányként kerülhettek a fejedelmi udvarba. A strázei 1. sírban két dél-itáliai üvegkancsó és öt rajnai üvegpohár volt, amely az üvegtárgyak státus szerepére is utal (KRASKOVSKÁ 1981, 380). A római luxusipar terméke az a kameoüveg, aminek töredékét Ábrahám területén találták meg (VARSIK 1998, 311). Az 1. században készített üveg esetében sokkal inkább feltételezhetjük, hogy a 69-es évek eseményeivel állhat kapcsolatban (KÖLNIK 1977, 167), mintsem a kereskedelem tárgya lenne. Ez a lelet kapcsolatba hozható a cremonai csatával, ahonnan egy Itáliát megjárt harcos vagy zsákmányként hozhatta el, vagy pedig kaphatta ezt a drága üvegfajtát. Ez az igen ritka tárgy nem egyedüli bizonyítéka az itáliai szereplésnek, mivel ismerünk két barbotindíszes mázas kerámiát, amely szintén az előbb említett eseményekkel hozható kapcsolatba. Üveggyöngyök A 2. századtól az üveggyöngyök száma jelentősen megnőtt, amely a provinciális divatnak és a tartományban meginduló üvegiparnak köszönhető. A 3. századtól a temetők sírjaiban nagy számban fordulnak elő és széles körű divatjuk volt a germánoknál ( LUND HANSEN 1987, 226-227; KREKOVIC 1987, 276). Ezek az apróságok széles törzsi rétegekhez juthattak el és így őket feltétlenül a kereskedelem tárgyainak kell tartanunk. Kerámia Terra sigillata edények A terra sigillata edények jelentik a házi kerámia mellett azt az importanyagot, amely a legnagyobb mértékben elterjedt a kvádoknál. A kerámia volt az az árufajta, amely mindenki számára elérhető volt és folyamatosan áramlott a barbarikumba. Az 1. század végétől a dél-galliai műhelyek termékeivel kezdődik a sigillataedények nagy beáramlása a barbarikumba, amely a 2. század második felében és a 3. században az egyik legkelendőbb római kereskedelmi termékké vált. A germánoknál széles körben elterjedt árukká váltak, s bár a temetkezésekben is előfordulnak, a legnagyobb számban a telepekről kerültek a napvilágra. Az itáliai edényekből a szállítási költségek miatt csak pár töredék ismert, és így elsősorban a dél-galliai típusokkal kezdődött el a sigillaták megjelenése a kvádoknál. A kerámia centrumok Rajnához való közeledésével arányosan növekszik a behozott sigillataedények mennyisége (KuzMOVÁ 1997, 11-17). A rheinzaberni, westerndorfi műhelyek termékei alkotják a teljes sigillata anyag felét. A formák tekintetében a Drag. 37-es, a 18/3l-es és 32-es tálak voltak a legnépszerűbbek. A Drag. 33-as csészék adják a leletanyag harmadik leggyakoribb típusát. Nagy divatja volt a reliefdíszes sigillatáknak, amelyek a Drag. 37-es tálakra jellemzők (KUZMOVÁ 1997, 25-30; KUZMOVÁ-ROTH 1988, 174-175). A sigillatakereskedelem a limes kiépítésével együtt indult meg és a csúcspontját a 2. század végén és a 3. század első negyedében éri el (KÖLNIK 1971, 555-557). Az alamann betörések 233-ban és 259/260-ban súlyos csapást mérnek a kerámiaműhelyekre és a kereskedelmi útvonalakra, amely miatt a kereskedelem lehanyatlik és fokozatosan megszűnik. Importkerámia, a házikerámia A terra sigillatához hasonlóan a legelterjedtebb árufajta a házikerámia. Krekovic (KREKOVIC 1987, 277) véleménye szerint az 1. század második felétől az itáliai importkerámia már megjelent, amivel kapcsolatba hozta a két — Kostolná pri Dunaji 10. sírban (KÖLNIK 1980, 99) és Sládkovicovo 32. sírban (KÖLNIK 1980,139) talált — mázas barbotindíszes edényt. Ezeknél a tárgyaknál, mint már arra Kölnik is felhívta a kutatás figyelmét, sokkal inkább feltételezhető, hogy a 69-es itáliai hadjárat emlékeivel van dolgunk
