Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Mende Balázs Gusztáv: Szempontok történeti korok csecsemőhalandósági viszonyainak elemzéséhez
SZEMPONTOK TÖRTÉNETI KOROK CSECSEMŐHALANDÓSÁGI VISZONYAINAK ELEMZÉSÉHEZ 475 elsősorban melyik csoportba soroljuk a felvetett okokat. Exogén tényezőnek tekinthető az ásatás technikai lehetősége, pl. autópályás ásatás kapcsán a részleges feltárás problémája, a bontástechnika, így pl. földgyalu használata, amely a sekélyen temetett (általában gyermek) sírok nagy részét észrevétlenül semmisíti meg. A lelőhely adottságaihoz sorolhatjuk a temető területén az évszázadok folyamán végzett agrármunkák intenzitását (a mélyszántás technológiától függően ca. 50-80 cm-es mélységig forgatja meg a földet), a temető talajminőségét (agyagos-márgás, löszös-homokos, feketeföldes stb.), ezen keresztül sav-, esetleg lúgtartalmát. De ide sorolhatjuk még a későbbi bolygatásokat, sírrablásokat is, amely tényezők, némiképpen frivol módon emellett a temetkezési kor általános kulturális jelenségeihez is kapcsolhatók. anyag jellegzetesen rossz megtartási állapotának kérdését, ami azonban már a lelőhely exogén adottságaitól függetlenül nem vizsgálható. Sajnálatos, hogy Nemeskéri János és Lengyel Imre halálával a csontkémia, illetőleg a különféle dekompozíciós hatások kutatása elveszett kutatási iránynak tűnik a történeti embertan jelenlegi képviselői számára. A kulturális összetevőkhöz sorolhatók a temetkezési szokások, amelyek mögött az adott népességre jellemző tradíciók, vallási rítusok állnak. A többszörös szuperpozíciók, amelyek főként a templom körüli, hosszan használt temetőkben gyakoriak, az általában sekélyen temetett gyermeksírokat szinte észrevétlenül megsemmisíthetik. Külön probléma az, hogy az adott történeti korú népesség a „hagyományos módon" eltemeti-e egyáltalán a kisgyermekeket, vagy a csecsemők „társadalmi értéke" alacsony, ezért az elhalt kisgyermeket inkább hulladéknak, kiA TEMETŐKBEN TALÁLT CSECSEMŐK SZÁMÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK EXOGÉN TÉNYEZŐK ENDOGÉN TÉNYEZŐK TECHNIKAI feltárási lehetőségek bontástechnika LELŐHELY agrármunkák talajminőség GENETIKUS KULTURÁLIS populáció génállománya életkörülmények a csontanyag fizikai-kémiai ellenálló képessége temető életföldrajzi feltételei táplálkozási lehetőségek, szokások (pl. kalcium/vitaminbevitel) temetkezési szokások vallási rítusok sírrablások Endogén tényezőként kettő, sok átfedést mutató nagyobb csoportot különböztethetünk meg. A genetikus és a kulturális háttér együttesen hordozza magában az adott életkörülmények között élő népességek egyrészt genetikai, másrészt táplálkozási viszonyoktól (lehetőségekszokások) függő csontozat biokémiai összetételét, kémiai ellenálló képességét. Típusosán ide sorolhatjuk a szarmata sírokból előkerülő csontdobandó tárgynak tekintették. Ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy telepfeltárások kapcsán a nagyobb mennyiségű gyermekcsonthulladékot meg kellene találnunk, amire azonban ez idáig nem volt példa. Egy másik kézenfekvő lehetőség, hogy bizonyos korú gyermekeket esetleg külön temetőbe, temetőrészbe temették (van példa pl. a ház küszöbrésze alá temetésre is). Kérdés megint csak az, miért