Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Szentgyörgyi Viktor - Mezei István - Búzás Miklós: A halászkunyhó ujjlenyomata

394 SZENTGYÖRGYI VIKTOR - MEZEI ISTVÁN - BÚZÁS MIKLÓS p = -J(r-s)

2-h

2 - a = V(3.4-0.18)

2 -2.28

2 -1.52 = 0.75. A kiindulási adatokat most is m-ben adtuk meg. Ennek megfelelően a végeredményt is m-ben kapjuk. Látható, hogy a p = 0.63 m pontos érték helyett, a padka „nyél" feletti vetületének közelítő értéke 0.75 m. Az egyenlőség tehát 12 cm-t tévedett. A 21/B. képen a rekonstruált „földbeásott lakóház" taréjmagasságának hibagrafikonját mutatjuk be, melyet a 3/C. pontban megfogalmazott alapelvek szerint, számítógéppel készítettünk el. A rekonstrukció konkrét hibagrafikonja és az elméleti úton meghatározott hibagrafikon (13/E. kép) közötti hasonlóság azonnal szembetűnik. A görbék lefutása mindkét esetben azonos. Látható, hogy az (1) képlet tévedése, vagyis a taréjmagasság közelítő értékében bekövetkező változás, a hibagrafikonról direkt módon leolvasható: a „belső hibák" jelenléte miatt az „ideális nyél" m* = 0.7 m teljes mélysége m* = 0.76 m-re növekedett (a vízszintes tengellyel párhuzamos, bal alsó nyíl). Ennek következtében h közelítő érték az „m *" görbe mentén elmozdult (bal felső nyíl): a valóságos h = 2.54 m értékről h = 2.28 m-re csökkent (a h tengellyel párhuzamos, jobb oldali nyíl). Folytassuk a meghatározást úgy, ahogyan az ásatáson is tennénk. Számítsuk ki az abszolút hibákat. A taréjmagasság közelítő értékében mutatkozó abszolút hiba a (11) egyenlőségnek engedelmeskedik: őm*(b

2-a

2 -m*

2) + m*(2bőb + 2aőa + 2m*őm*

) _ r~ 2 m*

2 0.1 • (2.52

2 -1.52

2 -0.76

2) + 0.76• (2• 2.52• 0 + 2• 1.52• 0 + 2 • 0.76• 0.1) 2-0.76

2 Mivel a kiindulási adatokat m-ben adtuk meg, az abszolút hibát is ebben a mértékegységben kapjuk. Ennek megfelelően azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a tetőszerkezet taréj magasságának pontos értéke, a h = 2.28 m közelítő érték 40 cm-es környezetében ingadozhat. Mivel a meghatározás közben „külső hibák" fellépésével nem kell számolnunk, a közelítő érték a pontos értéknél csak kisebb lehet. A valódi taréjmagasság így 2.28 m és 2.68 m között ingadozhat. Az állítás pedig igaz, hiszen a pontos érték 2.54 m. A belmagasság közelítő értékének abszolút hibájára (12) szerint őh = őm + őh + őd = 0 + 0.4 + 0.1 = 0.5 adódik. A végeredményt most is m-ben kapjuk, hiszen a kiindulási adatokat is ebben a mértékegységben adtuk meg. Ennek megfelelően a belmagasság pontos és közelítő értékének különbsége nem haladhatja meg az 50 cm-t. Mivel „külső hibák" nem lépnek fel, a belmagasság pontos értéke közelítő értékénél csak nagyobb lehet. így a valódi belmagasság, 2.68 m és 3.18 m között ingadozhat. Mivel utóbbi éppen 2.84 m, ez az állítás is igaz. Határozzuk meg őr nagyságát. A (13) egyenlőség felhasználásával, a „nyél" segítségével beépített szarufa hosszúságának közelítő értékében megjelenő abszolút hiba: