Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Szentgyörgyi Viktor - Mezei István - Búzás Miklós: A halászkunyhó ujjlenyomata

A HALÁSZKUNYHÓ UJJLENYOMATA 391 az (1-7) egyenlőségek nem szolgáltatnak többé pontos értékeket, a végeredményeket közelítő ér­téknek kell tekintenünk. Tegyük fel, hogy „külső hibák" a meghatározást nem zavarják. Számít­suk ki a tetőszerkezet méreteinek közelítő értékeit. Ügyeljünk arra, hogy ezúttal kizárólag olyan adatokat használjunk fel, amelyek a régészeti ásatáson is rendelkezésre állnának. Mindenekelőtt a hiányzó adatokat (d\ s, s* és m*) kell pótolnunk. (Ezzel kapcsolatos ismerete­ink a 3/E. pontban bemutatott kísérletsorozattal bővíthetők.) A szelemen átmérőjét néprajzi párhu­zamok tanulmányozásával viszonylag pontosan becsülhetjük. Jelenlegi ismereteink szerint helyesen járunk el akkor, ha közelítő értékét 0.2 m-nek, abszolút hibáját pedig 0.1 m-nek fogadjuk el, tehát cf= 0.2 m, őcT= 0.1 m. Ekkor űT= 0.2m±0.1m, vagyis a szelemen átmérője 10 cm és 30 cm között ingadozik. Feltételezésünk szerint ez az ál­lítás az Árpád-kori lakóházak többségében igaz lehet. A „nyél" segítségével beépített szarufa alsó végének süllyedésére kizárólag a gyakorlatban végzett kísérleteink eredményeiből következtethetünk. A fent leírt kísérletben számértéke a be­épített szarufa alsó végének átmérőjével azonos. Legyen 5 közelítő értéke éppen d közelítő érté­kével egyenlő, abszolút hibája pedig 0.1 m: s = d, ős = 0. lm. Ekkor s = d±0.\m, vagyis a szarufasüllyedés számértéke d közelítő értékének 10 cm-es környezetében ingadozik. Feltételezésünk szerint ez az állítás a legtöbb Árpád-kori „nyeles lakógödör" esetében igaz lehet. A „valódi nyél" legkisebb szélességének és a beépített szarufa alsó átmérőjének különbségé­re, vagyis 5 * számértékére szintén kizárólag a gyakorlatban végzett kísérleteink eredményeiből következtethetünk. A bemutatott kísérletben s* = 13 cm adódott. Ennek alapján s* közelítő érté­két 0.2 m-nek, abszolút hibáját pedig 0.1 m-nek fogadhatjuk el, vagyis s* = 0.2m, ős* = 0. lm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom