Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Szentgyörgyi Viktor - Mezei István - Búzás Miklós: A halászkunyhó ujjlenyomata

362 SZENTGYÖRGYI VIKTOR - MEZEI ISTVÁN - BÚZÁS MIKLÓS A taréjmagasságéhoz hasonlóan, az egykori épület belmagasságának (ha „nyél" segítségével beépített szarufa hosszának (r) és alsó átmérőjének (d), valamint a tető „nyél" feletti dőlésszögének (a) számított, közelítő értékében mutatkozó abszolút hiba nagyságát is meghatározhatjuk. Az egy­kori épület belmagasságának számított értékében mutatkozó abszolút hiba meghatározásakor a (2) egyenlőségből, a „nyél" segítségével beépített szarufa hosszúságának számított értékében mutatko­zó abszolút hiba meghatározásakor a (4) egyenlőségből, utóbbi alsó átmérőjének számított értéké­ben mutatkozó abszolút hiba meghatározásakor az (5) egyenlőségből, a tető „nyél" feletti dőlésszö­gének fokokban kifejezett értékében mutatkozó abszolút hiba meghatározásakor pedig a (6) egyen­lőségből indulunk ki. Teljesen azonos módon számolva ezekre a következő egyenleteket kapjuk: 5h ~ Ő(m + h- ŰT) = őm + őh + őd\ (12) őr = őU(h + m*) 2 + a 2 = . (2aőa + 2(h + m*)(őh + 8m*)\ (13) V ' 2 J(h + m*) 2 + a 2 5d=ő (nysz m m - s*) = őnysz mi a +ős*, (14) — . 1 ((r-s)őh + hőr + hős) —. ( 1 5) r-s ^(r-sf -h 2 n A padka „nyél" feletti vetületének (7) szerint számított közelítő értékében mutatkozó abszolút hiba meghatározására külön ki kell térnünk. Az abszolút hiba terjedésének szabályait leíró egyen­letek tanulmányozásával belátható, hogy az egyes matematikai müveletek elvégzése közben a ki­indulási adatok abszolút hibái folyamatosan nőnek: minden művelet elvégzésekor, a keletkező mennyiség abszolút hibája a kiindulási adatok abszolút hibáit meghaladja. A különböző müvele­tek, a kiindulási közelítő értékek abszolút hibáit nem egyforma mértékben növelik. Ezért a hiba­számítás szempontjából nem mindegy az, hogy a végeredményeként kapott mennyiséget milyen úton érjük el, vagyis a kiindulási adatokkal hány, és pontosan milyen matematikai müveletet kel­lett végrehajtani. A gyakorlatban nem ritka, hogy adott feladat többféleképpen is megoldható. Ek­kor a végeredményként kapott mennyiség többféle úton is meghatározható. A különböző útvona­lakon, a kiindulási adatokon végzett matematikai müveletek nem azonosak, sőt a legtöbb esetben számuk sem egyezik. Ezzel magyarázható az (az egyébként megdöbbentő) tény, hogy a különbö­ző útvonalakon a kiindulási adatok abszolút hibái sem egyformán terjednek. Bizonyos útvonala­kon a kiindulási adatok abszolút hibái a végeredményben halmozottan jelentkeznek. Ekkor utób­bi abszolút hibája hatalmasra növekedve, a kiindulási adatokét jelentős mértékben meghaladja. Ezzel szemben létezhetnek olyan útvonalak is, melyek az abszolút hiba terjedésének nem kedvez­nek, vagyis a kiindulási adatok abszolút hibái a matematikai müveletek sorozatának elvégzése közben csak kevéssé halmozódnak. Ekkor a végeredményben jelentkező abszolút hiba sem lesz túlságosan nagy. Akkor járunk el tehát helyesen, ha a kiindulási adatokból származó végered­ményt azon az útvonalon állítjuk elő, amelyen az abszolút hiba a legcsekélyebb növekedést mu­tatja. Megtehetjük azt is, hogy a közelítő értéket és az abszolút hibát nem ugyanazon az útvona­lon állapítjuk meg: a közelítő értéket azon az útvonalon számítjuk, amelyen a legpontosabb lesz, az abszolút hibát pedig azon, amelyen a legcsekélyebb növekedést mutatja. Vizsgáljuk meg p közelítő értékének abszolút hibáját. Ha a (7) egyenlőségből indulunk ki, ak­kor az abszolút hiba terjedését leíró formulák felhasználásával 8p-re a következő adódik: őa° = ő arcsin xr — s. 180 K U '

Next

/
Oldalképek
Tartalom