Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Szentgyörgyi Viktor - Mezei István - Búzás Miklós: A halászkunyhó ujjlenyomata
342 SZENTGYÖRGYI VIKTOR - MEZEI ISTVÁN - BÚZÁS MIKLÓS felett. Nagyságát a BFC derékszögű háromszögből számíthatjuk: fokokban kifejezett értékének (a°) szinusza a szemben fekvő befogó (h) hosszának és az átfogó (r-s) hosszának hányadosaként állítható elő, azaz . o h sina = . r-s A trigonometrikus szögfüggvények inverzeit (fordítottjait) ciklometrikus, vagy árkusz függvényeknek szokás nevezni. A szinusz (sin) függvény fordítottja az árkusszinusz (arcsin), a koszinusz (cos) függvény fordítottja az árkuszkoszinusz (arccos), a tangensé (tan) az árkusztangens (arctan), stb. Bármely fokokben mért ß° szög esetében, ha sinß° = x, akkor arcsinx = ß ra d. Ugyanígy, ha cosß° = x, akkor arccosx = ß ra d, stb. Ennek megfelelően az egykori tető „nyél" feletti dőlésszöge, a következő egyenlőségnek engedelmeskedik: . ( h \ Magyarázatra szorul, hogy az arcsin függvény a többi ciklometrikus függvényhez hasonlóan a szöget nem fokokban (°), hanem az ókori babiloni mesterektől származó radiánokban ( ra d) méri. Bármely szög fokokban, és radiánokban mért nagyságának számértékét könnyen egymásba alakíthatjuk, hiszen bármely ß szög radiánokban kifejezett nagysága úgy aránylik fokokban kifejezett nagyságához, mint n a 180°-hoz, képletben: ßrad = n ß° 180°' Ennek megfelelően az egykori tető „nyél" feletti dőlésszögének fokokban mért nagyságát a következő egyenlőség szolgáltatja: a =arcsm h M80° r-s (6) 7C Látható, hogy s a nevezőben áll. Mivel a törtszámok nevezőjük megváltozására sokkal érzékenyebbek, mint számlálójuk megváltozására, érthetővé válik azon korábbi állításunk, mely szerint a szarufasüllyedés, vagyis a „nyél" segítségével beépített szarufa aljának talajba nyomódása, a tető „nyél" feletti dőlésszögének meghatározásában kitüntetett szerepet játszik. A lakógödör széle és a szarufák között elhelyezkedő terület (a padka) jelentősen növeli az épület belsejében elhelyezkedő praktikusan kihasználható felületek nagyságát. Sokoldalú felhasználhatósága miatt területének ismerete elengedhetetlenül szükséges az Árpád-kori lakóházakban zajló középkori élet tanulmányozásához. Számoljuk ki a lakógödör széle, és a tető közötti távolsá-
