Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Takács Miklós - Paszternák István: A győr-homokgödröki 10-11. századi temetőrészletek és középkori település

286 TAKÁCS MIKLÓS - PASZTERNÁK ISTVÁN JEGYZETEK 1 A Homokgödrökből származó középkori leletek feldolgozását T. Szőnyi Eszter és Tomka Péter szíves engedélye és számos alkalommal nyújtott segítsége tette lehetővé, amiért a dolgozat két szerzője ezúton is szeretne köszönetet mondani. 2 A lelőhely topográfiai környezetét leírta: BÖRZSÖNYI 1888, 153; BÖRZSÖNYI 1894, 9-10; HÖLLRIGL 1930, 154, 156; LOVAS 1940, 56; SZŐKE 1959, 93; UZSOKI 1968, 9-11. A különböző szakemberek által egybegyűjtött adatokat igyekezett egyetlen, egységes képbe szerkeszteni: TAKÁCS 1995,13-15. 3 Col. VIII, Sectio XII. 4 Section 49, Colonne XXVI. 5 BOROVSZKY É.N. 66-67. oldal közötti térkép. 6 A nyomvonal áthelyezése feltehetően összefüggött a Homokgödrök délnyugati szélén, 1883 augusztusa és 1884 júniusa között megépült (FISCHER-LOVAS É.N, 126-127) víztorony helyével. 7 Már UZSOKI 1968, 21, 23. felhívta a kutatás figyelmét arra, hogy e tartályok fekvése igen lényeges adatokat hordoz az egykori lelőhely topográfiai rekonstrukciójában. 8 Fábry Nándor felmérését közli UZSOKI 1968, 21, 23. számozatlan ábra. Ugyanő arra is felhívta a figyelmet (i.m. 44. j.), hogy a halom átmérőjét a Fábry Nándorra hivatkozó Méry Etel folyamatosan tévesen adta meg 90 méterben. 9 Áttekinti e munkálatok eredményeit LOVAS 1931, 51; LOVAS 1941-1942, 2. RÉSZ, 15-16; SZŐKE 1959, 93-94; GABLER-SZŐNYI-TOMKA 1990, 16, 23; T. SZŐNYI 1992, 4-5,43-44. Egyes, innen származó, középkori leletet közölt: BÖRZSÖNYI 1894,1-2. KÉP; BÖRZSÖNYI 1897,12-14. L. Á. (15 edény rövid leírása és képe); HÖLLRIGL 1930, 92. KÉP 30-38 (8 db fenékbélyeg rajza); HÖLLRIGL 1932-33, 88 (két cserépbogrács leírása és fényképe); Fettich N.: Győr a népvándorláskorban. In: Fettich N. - Nemeskéri J.: Győr története a népvándorláskorban. Győr szab. kir. város monográfiái 3. Győr 1943, 4; Csallány D.: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Budapest 1956, 119. 324. tétel (késő avar bronz szíjvég, és három csat); PARÁDI 1958, 157; 22. T. 5. (szalagfüles laposfedő); GÁBORJÁN 1960, 23-30 (csizma alakú edény); Fodor, I.: Der Ursprung der in Ungarn gefundenen Tonkessel. ActaArchHung 29 (1977) 1. á. 41. tétel; TAKÁCS 1986, 34,35.9. T. 1,11. T. 1. (két cserépbogrács). 1

0 Életútjához lásd: UZSOKI 1965, 32-34. 1

1 Életútjához lásd: Börzsönyi A.: Méry Etel archaeológiai munkássága. A pannonhalmi Szent-BenedekRend története.VI/B. Budapest 1916, 476-479; UZSOKI 1965, 45-51. 1

2 Életútját ismerteti: UZSOKI 1965, 51-56. 1

3 Módszerüket jól tükrözi továbbá a régiségtár évi gyarapodási jelentésének azon kitétele, hogy a homokgödri lelet nagy többsége adomány vagy vásárlás útján került be: Lásd pl. BÖRZSÖNYI 1898,50. 1

4 Jól szemlélteti ezt egy homokgödröki, római kori szarkofág lelőkörülményeinek részletes ismertetése: Méry E.: A győri homokgödör kősirja. ArchÉrt 6 (1872) 241-248. 1

5 Egy korábbi munkánkban (TAKÁCS 1995, 15) 69-nek adtuk meg a homokgödröki edények számát. E szám alatt azonban csak a kézikorongon formált ép, vagy alig töredékes edények értendők. Megjegyzendő még, hogy a lelőhelyen összegyűjtött, összesen 94 ép keramikába benne foglaltatik néhány olyan fazekasipari termék is, amely edénynek csak bizonyos megkötésekkel tekinthető. E kategóriába sorolható pl. a mécses, a cserépfedők vagy egy öntőtégely is. 1

6 A munkálatokat övező titoktartásra jellemző, hogy az óvóhely építése során összegyűjtött leletekről csak egy, igen rövid és jóval későbbi (1948-as keltezésű!) feljegyzés maradt meg a múzeum adattárában: XJM RégAd 748-71. 1

7 XJM RégAd 987-71. 1

8 XJM RégAd 11-77. 1

9 Sokszor a fennmaradt beszámolókban rögzített kormeghatározások sem állták/állják ki az idők próbáját. Amint azt a dolgozatunk után csatolt függelék is mutatja, az új szállásoki 10-11. századi leleteket egy megkérdőjelezhetetlen tekintélyű kutató, Pulszky Ferenc tanácsára hosszú ideig a hun korszakba sorolták. V.ö. BÖRZSÖNYI 1894, 8, ill. a Függelékben közölt Börzsönyi szövegekkel! A Börzsönyi által a honfoglalás korába utalt aranyozott bronzveret (Ltsz.: XJM 53.244.43.) valójában románkori lószerszámzat része lehet. Lásd LOVAG 1994A, 210-211! 2

0 Egyetlen temetőként értékelte a homokgödröki leleteket Szőke Béla is. SZŐKE 1959, 93. 2

1 A FgÉrt 1879/80, 45 tudósítása szerint Méry kb. 30, zömében melléklet nélküli sírt „tárt fel", helyesebben figyelt meg az Új szállásoknál 1879 évben. 2

2 Pl. a FgÉrt 1871/72, 22. tudósít arról, hogy Fábry a gimnáziumnak adományozott egy „csomókötéses mivezetű" bronz karperecet az Új szállások lelőhelyről. E tárgyban esetleg sodort vagy fonott technikával készült 10-11. századi karperecet sejthetünk. Vagy MÉRY 1876, 53: „kígyófej díszű" bronz karperecet említ, ami esetleg szintén 10-11. századi állatfejes karperec lehet. Ma ilyen homokgödröki tárgyat nem őriz a XJM régészeti gyűjteménye. 2

3 Ugyanezen a helyen, az 1923 körüli években a szeszgyári iparvágány bővítésekor szintén a középkori temető egy része veszett oda. UZSOKI 1968, 17.