Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Farkas Csilla: Kora szarmata sírok Füzesabony határában (Füzesabony-Kastély-dülő I.)

18 FARKAS CSILLA egy töredék. Átlagos átm.: 0,5 cm (14. kép 5). 13. A bal kézfejnél egy meghatározhatatlan vastárgy mellől két nagyobb és két kisebb, bordás, három nagyobb, és két kisebb gömbölyű, valamint egy henger alakú, bordázott, összesen 10 db vízzöld üveggyöngy került felszedésre. Az utóbbi furatában, illetve külsejéhez tapadva szerves maradványok voltak, ez lehetett a vastárgy közepén. Négy gyöngyön színes, hullámos sávozás van, az egyi­ken sárga, kék, a másikon piros, sárga, a harmadikon zöld, piros, sárga, a negyediken sárga, kék színű (14. kép 1). 14. A bal combnál, kör formájúnak tűnő vas tárgy (?) került elő, réz-oxidos elszíneződéssel (13. kép 9). 15. In situként felszedett, de egyben nem tartható vastárgy(?), a bal comb mellett. Több töredék, és egy henger formá­jú, félig zárt szelence/pixis. Átm.: 2,7 cm, ma.: 3 cm (13. kép 8). Körülötte voltak a nagy üveggyöngyök. Az in situként felszedett részből lett kiemelve egy hordó alakú üveggyöngy, és egy korong formájú, nagy kalcedon­gyöngy (14. kép 2). 16. A vastárgy végénél, a bal térd közelében került elő a felszedéskor hengeres tárgyat for­máló réz- vagy bronzbevonatú, vasalapú „tokvég". 17. Kis méretű üveggyöngy, valószínűleg elmozdulva a láb­fej mellett, a sírgödör jobb szélén (14. kép 8). Két kis méretű üveggyöngy, és egy töredék, és két kisebb karne­olgyöngy, szintén a jobb lábfej mellett voltak (14. kép 8-9). 18. A felszedéskor került elő egy borostyángyöngy fele az áll alól (14. kép 4). 19. Főleg a bal, de mindkét lábszár, illetve a lábfejek környékéről kerültek elő, ere­deti helyzetükben nem megtartható, kék színű, apró ká­sagyöngyök, összesen 60 darab. Átm.: 0,15-0,25 cm (14. kép 6). 20. Két egész, kis méretű és több töredékes üveggyöngy, valamint egy bronzkampó szórványként került elő (14. kép 3, 7). 21. A koponya mosásakor kis méretű karneolgyöngyöt találtak. 22. A vázcsontok mo­sásakor kis méretű, fehér üveggyöngy fele került elő. 1 1 155. sír Szabályos téglalap alakú, láb felőli végén enyhén íves, szűk sírgödör, amely nem haladja meg a halott méreteit. A sírgödör 148 cm hosszú, 60 cm széles, és 7 cm mélyen mélyed a sárga altalajba. 1 2 A váz D-É-i tájolású (165-345°), 15 fokkal tér el kelet felé. A váz kb. 145 cm magas. A koponya hiányzik, karjai a csípőn nyugszanak. Lábai behajlítva, jobbra dőlnek. Rossz megtartású, csak a hosszúcsontok, és a csípőcsont maradt meg (9. kép). Mell.: 1. A nyak környékén egy átfúrt, hosszúkás kavics­gyöngyöt találtunk. H.: 1,75 cm. A sírok egymáshoz való viszonya, tájolása A feltárt temetőrészletből nem következtethe­tünk a temető teljes szerkezetére. További terü­letek kutatásával az eddig megfigyelt rend talán teljesen más formát mutatna. A megtalált hét sír elhelyezkedése alapján azonban néhány következtetést levonhatunk. A sírok kb. egy 30x15 méteres, azaz 450 m 2 nagyságú területen helyezkednek el (15. kép). A temetőrészlet észak, illetve kelet felé folytatódhat, de ez a beépítettség miatt nem pontosítható, az észak­nyugati részt pedig a korábbi földmunkálatok pusztíthatták el. A temető szélét csak déli vé­gén határozhatjuk meg. A sírok első ránézésre két sorba rendeződ­nek, de teljes sorokat nem sikerült megfigyelni. A sorok iránya nagyjából északnyugat-délke­leti. A déli sort a 60., 125., 150., 140. sírok al­kotják, melyek egymástól nagyjából egyenlő távolságra, kb. 10-10 méterenként helyezked­nek el. E sorhoz helyzetében közel álló, de mégis kilógó 155. sír nemcsak fekvésével, ha­nem mélységével, a csontváz testhelyzetével és leletbeli szegénységével is eltér a többitől. A másik sort alkotó két sír a 65., 66., egymás­tól alig két méterre, a másik sortól kb. tíz mé­terre, északra helyezkedik el. E két sír szegé­nyesebb, ez alapján talán a 155. sírt is a máso­dik sorhoz sorolhatjuk. A sírokat körülkerítő árkot, kőpakolást, egyéb, a sírokhoz, vagy a te­metőhöz tartozó objektumot nem figyeltünk meg. A sírok körül levő objektumok egy része középkori, másik része a későbbi szarmata telephez 1 3 tartozik. Á vázak tájolása a megfigyelt esetekben a dél-északi iránytól különböző mértékben és irányban tér el, de a legnagyobb eltérés sem haladja meg a 35 fokot. Az eltérés iránya alapján két csoportot figyelhetünk meg, egy keletit (I.) (60., 65., 66.) és egy nyugatit (II.) (125., 140., 150., 155.) (16. kép; 1. táblázat). A keleti csoport sírjai dél-délnyugati irány­ban fordulnak el 16-35°-kal, a nyugati cso­port tájolása dél-délkeleti irányban tér el 6-20°-kal. A nyugati csoportnál a dél-északi iránytól való átlagos eltérés jóval kisebb. A különböző irányokra nem lehet kielégítő magyarázat a Nap járásának évszakos eltéré­se, talán más oka lehet, melyet a nem teljes feltárás miatt csak feltételezhetünk: pl. társa­dalmi, származásbeli különbségek, családi, háztartásbeli kapcsolatok. A temető nagyobb kitekintésére nézve másfajta szerkezeti egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom