Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Fórizs István - Pásztor Adrién - Tóth Mária - Nagy Géza: Avar kori üveggyöngyök röntgendiffrakciós és elektron-mikroszondás vizsgálata. Alapadatok az üveggyöngyök genetikájához III. Az üveggyöngyök zárványai
150 FÓRIZS ISTVÁN - PÁSZTOR ADRIÉN - TÓTH MÁRIA - NAGY GÉZA dékból pedig megformázták az üveggyöngyöt. Ekkor a gázzárványok összetétele főrészt széndioxid lenne (a mészkő bomlásából), kisebb részt pedig levegő. Később a vas-zárványok tárgyalásánál részletesen tárgyaljuk, hogy ez a készítési eljárás miért nem lehetséges az általunk vizsgált vörös opak üveggyöngyök esetében. 2. Készítettek egy alapüveget, majd azt porították és összekeverték a szintén porított vagy fémek esetében forgácsolt adalékanyagokkal. Az így elkészített keveréket tégelybe tették és megolvasztották, az olvadékból pedig megformázták az üveggyöngyöt. Ekkor a gázzárványok összetétele főrészt a levegő összetételét (nitrogén és oxigén) tükrözné. Ez a levegő a porszemcsék közötti térben bennrekedt levegőből származna. Később látni fogjuk, hogy a vörös és sárga opak üveggyöngyök valószínűleg így készültek. Ezt a feltételezést a gázzárványok tömegspektrométeres elemzésével lehetne ellenőrizni. Felvetődik a kérdés, hogy miért nem olvasztották meg jobban az üveget, hogy a zárványok eltűnjenek belőle? Sokan, még az üvegekkel foglalkozó szakemberek is az ilyen zárványokkal teli inhomogén üveget primitív üvegnek tekintik, azonban számos érv szól amellett, hogy az opak üvegek esetében semmi sem indokolta az alapos olvasztást. Egyszerű gazdaságossági meggondolásokból is könnyen megérthetjük, hogy miért volt előnyösebb az ilyen „primitív" üveg előállítása. Először is meg kell állapítanunk, hogy az opak, vagyis valamilyen színadó zárványok segítségével homályosított üvegek esetében a gázzárványokjelenléte nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja az üveggyöngy külső megjelenését. Tehát a tetszetősség érdekében nem volt kényszerítő feltétel a zárványok eltüntetése. (Megjegyezzük, hogy az áttetsző és átlátszó üvegeknél — a leletek között ilyeneket is találtunk és vizsgáltunk — a zárványok óriási hatással vannak a színre és az átlátszóságra. Az ilyen típusú gyöngyöknél nem is találtunk bennük sem gáz sem egyéb zárványokat). Ha pedig nem volt kényszerítő feltétel a zárványok eltüntetése, akkor érthető, hogy nem tüntették el, hiszen két okból is sokkal gazdaságosabb a zárványokkal teli üvegek előállítása. Az üvegkészítéshez használt nyersanyagok jelentős része drága, ezért érdemes minél kevesebb anyagot fölhasználni. A gázzárványok pedig éppen ezt segítik, hiszen csökkentik az egységnyi térfogatú késztermék előállításához szükséges nyersanyagok menynyiségét (a térfogat egy részét nem üveganyag tölti ki, hanem gáz). A másik gazdaságossági tényező, hogy a rövid ideig képlékeny állapotban tartott üveghez sokkal kevesebb tüzelő szükséges, mint a nagyobb hőmérsékletre fölmelegített és azon sokáig tartott üveg esetében. Ennek egyenes következménye, hogy kevesebb munkával és rövidebb idő alatt készült a zárvány dús üveg. A vas-zárványok tárgyalásánál látni fogjuk, hogy a vörös opak üvegek esetében technológiai szempontból a vörös szín elérése érdekében kifejezetten előnyös a korlátozott mértékű olvasztás. A sárga opak üvegek előállításának pedig feltétele, hogy ne melegítsék föl túlzottan, hiszen akkor a színadó és egyben homályosító (Pb,Sn)-oxid zárványok elegyedtek volna az üveggel és így nem opak, hanem áttetsző üveg jött volna létre (VERITÁ 1995). Kristályos zárványok Jelenlétükből, összetételükből és mikromorfológiájukból számos következtetést lehet levonni. Jelen tanulmányban csak a fontosabbakat tárgyaljuk. Réz Alapvetően kétféle réztartalmú zárványt találtunk a kék és vörös (ritkán fekete) opak üveggyöngyökben (rézzel kék és vörös színt állítottak elő). A) Reliktum fázis, ami mind a kék mind a vörös üveggyöngyökben előfordult. Méretük 10 és 100 (ím közötti, alakjuk szabálytalan. Ha üveg mátrix veszi körül, akkor kerekded alakú, tipikusan olyan formájú, mint amikor a réz elegyedik az olvadékkal és az elegyedés folyamata a hűlés miatt megszakad (6. kép 2). Több esetben egy