Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Fórizs István - Pásztor Adrién - Tóth Mária - Nagy Géza: Avar kori üveggyöngyök röntgendiffrakciós és elektron-mikroszondás vizsgálata. Alapadatok az üveggyöngyök genetikájához III. Az üveggyöngyök zárványai
148 FÓRIZS ISTVÁN - PÁSZTOR ADRIÉN - TÓTH MÁRIA - NAGY GÉZA Egyiptom: Óbirodalom, Hurrita Birodalom (VANDIVER 1983) — fejlett üvegkészítési és színezési eljárásokról tanúskodnak. Kezdetben az üveget két alapanyagból (1. homok 2. sótűrő növény hamuja vagy természetes szóda) készítették, majd harmadik komponensként mészkövet is használtak. A két vagy három komponensből való készítés helyenként és koronként változott. Mivel a tisztítatlan nyersanyagokból készült üveg színe nem volt tetszetős, ezért már a korai időszakban kialakultak a különböző (egyébként nagy titokban tartott) színezési eljárások. Rendszerint rikító, erőteljes színeket adtak az üvegtárgyaknak vagy mázaknak. Ezekkel az erős színekkel egyben sikerült a fő összetevők szennyező elemei (pl. Fe) által okozott zavaró színárnyalatokat elnyomni vagy csökkenteni a sötétebb színek (vörös, fekete) esetében. A világos színeknél (fehér, sárga) azonban továbbra is sok gondot okozott a vas által okozott elszíneződés, ezért hamar kialakultak a térben és időben szintén változó-fejlődő színtelenítési eljárások. Előbb antimonnal (Sb), később mangánnal (Mn) színtelenítettek (HENDERSON 1985,284). Ezeken túlmenően még használtak belső redukáló, homályosító és módosító anyagokat is (pl. ólom, ón). E sokféle nyersanyagot különböző helyeken, részben különböző ércek formájában bányászták, azokat sokszor eltérő eljárásokkal dolgozták föl, a kereskedelem útján pedig elkerültek az üvegkészítési helyekre. Az üvegkészítési, színezési, színtelenítési és formázási eljárások térben és időben szintén változtak-fejlődtek. Mindezek az ismeretek azonban mára már főrészt elvesztek, csak három írásos emlék beszél e régi mesterség műhelyfogásairól: 1. ékírásos agyagtáblák ( OPPENHEIM et al. 1970), 2. Caius Plinius Secundus (A.D. 77) Naturalis História c. 32 kötetes könyve, valamint 3. Theophilus presbyter 1120 körül írt háromkötetes műve (THEOPHILUS 1983). Sok esetben azonban az üveggyöngyök nem tökéletes üvegek, különféle zárványokat tartalmaznak, amelyek létéből, méretéből, kristályos szerkezetéből, kémiai összetételéből és mikroszöveti jellemzőiből számos következtetést lehet levonni az üvegkészítésnél használt nyersanyagokra, azok eredetére és az alkalmazott technológiákra vonatkozóan. Ily módon megszólaltatva az üveggyöngyök kereskedelmi kapcsolatokról, műhelybeli fogások elterjedéséről, valamint népek közötti kapcsolatokról beszélhetnek. Az elemzett gyöngyök tipokronológiai leírása Budakalász-Duna-part avar kori temető 1 Bl: 395. sír (ID.No. 1770:1.04.1/03.02/04.09) (1. kép): Sötétvörös színű, lukacsos, matt felületű testen kilencszeres szürkésfehér, érdes felületü, síkba simuló hurokfolyatott és a bázisos furat körül egy-egy okkersárga, kopott, porózus vonalfolyatott rátétdíszes, lapított gömb alakú, átlátszatlan (opak) üveggyöngy (H.: 0,8 cm; Átm.: 1,2 cm). B2: 310. sír (ID.No.1825:1.04.1/03.08/05.04) (2. kép): Sötétvörös színű, fényes, kopott, lukacsos felületű alapon nyolcszoros lapos, érdes és lukacsos felületü fehér színű vonalfolyatott és ezen négyszeres lapos, áttetsző türkizkék színű hullámvonal-folyatott rátétdíszes, deformált, lapított gömb alakú, átlátszatlan (opak) üveggyöngy (H.:0,9 cm; Átm.: 1,2 cm). B3: 372. sír (ID.No. 1545:1.04.1/03.04/05) (2. kép): Sötétvörös színű, érdes, matt, kopott, lukacsos felületű alapon négyszeres lapos, érdes, lukacsos felületű fehér színű vonalfolyatott és ezen négyszeres lapos, áttetsző türkizkék színű hullámvonal-folyatott rátétdíszes, deformált lapított gömb alakú, átlátszatlan (opak) üveggyöngy (H.:0,8 cm; Átm.: 1,1 cm). B8: 395. sír (ID.No.1765:1.04.1/00): Világos okkersárga színű, lukacsos, porózus, törött testű, lapított gömb alakú átlátszatlan (opak) üveggyöngy; furatában feketés elszíneződés (H.: 0,2 cm; Átm.: 0,6 cm). B12: 395. sír (ID.No. 1763:1.04.2/00) (3. kép): Okkersárga színű, lukacsos, porózus felületű, kétszeresen összetett lapított gömb alakú átlátszatlan (opak) üveggyöngy (H.: 0,6 cm; Átm.: 0,6 cm). B13: szórvány (3. kép) Okkersárga színű, lukacsos, porózus felületű, lapított gömb alakú átlátszatlan (opak) üveggyöngy töredéke (H.: ? cm; Átm.: ? cm). B15: 395. sír (ID.No....: 1.04.1/01.03): Barnásfekete színű, fényes, kopott, lukacsos felületen három darab, síkból kiugró, világossárga színű, matt, dudoros rátétdíszes lapított gömb alakú átlátszatlan (opak) üveggyöngy. B18: 203. sír (ID.No.1697:1.04.1/01.03/04.03): Barnásfekete színű, fényes, kopott felületen három síkból kidomborodó, világossárga színű, matt, dudoros rátét és körülöttük háromszoros domború világossárga
