Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Pásztor Adrién: Egy griffábrázolású préselt ezüstlemezes övgarnitúra Budakalászról
138 PÁSZTOR ADRIÉN az Ozora-Tótipuszta-Igar-Dunapentele vezérleletekkel fémjelzett közép avar kori övveretek ábrázolásainak díszítőelemeitől — időbeli párhuzamosságuk ellenére — ritkasága miatt tér el. A kutatók többsége a préselt lemezes griff ábrázolásos övgarnitúrák széles körű elterjedésének hiányát az anyaguk rossz megtarthatóságával magyarázza. A 89. sír övének ábrázolása és a szerkezetének technikai kivitelezése a késő avar kori öntött állatalakos (griffes) garnitúrák felé mutat, azok préselt lemezes előképe. A késő avar kori szíjvégek csoportosítását és azok mühelykörzeteinek pontosítását legutóbb Fancsalszky Gábor végezte el (FANCSALSZKY 1993). Eszerint a budakalászi lemezes, kazettás nagyszíjvég a díszítettsége és szerkezete alapján az ún. sorban álló állatok csoportjába sorolható (3b típus: kereteit három db sorban álló griff). Mondanivalójának megfogalmazása szerint pedig — az öntött késő avar kori bronz szíj végek előképeként — a legegyszerűbb csoportba tartozik (FANCSALSZKY 1999,200-201). A budakalászi övgarnitúra jellegzetes poncmintával díszített (6. kép 1-4). Mintázatához hasonlót a korban és társadalmi rétegződésben azonos Kajászó-újmajori 6. sír (FÜLÖP 1980, VI. t. 10) harcosának övgarnitúrájáról említhetünk (6. kép 5). Késő avar kori öntött övgarnitúrák veretein ez a ponctechnika ritkán tűnik fel. Az ún. félhold alakú poncminta legközelebbi formai rokonságát a nagyszentmiklósi kincs 2. korsó „égberagadás jelenetében" (LÁSZLÓRÁCZ 1977, 12-14. KÉP) a griffmadár tollazatánál (6. kép 6), illetve az „égi vadászat" jelenetében a koronás fejű, oroszlántestű madáron (LÁSZLÓ-RÁCZ 1977, 9. KÉP) láthatjuk. A köznépi késő avar kori leletanyagban pedig a fészerlaki (BÁLINT 1989, Abb. 86. 4) öntött bronz állatábrázolású öwereten láthatjuk viszont (6. kép 7). A budakalászi lemezes övgarnitúra poncmintája egyszerű kivitelben utánozza a nagyszentmiklósi és a fészerlaki tárgyak ötvösműhelyeiben alkalmazott díszítő technikát. E ponctechnika megjelenése valószínűsíti, hogy a budakalászi 89. sír övgarnitúráját készítő ötvösmester ismerte a nagyszentmiklósi 2. korsó ábrázolását. Ezért feltételezhető, hogy a budakalászi, a kajászói, a nagyszentmiklósi és a fészerlaki emlékanyag közel azonos időben és rokon műhelykörben készült, hiszen eddigi ismereteink szerint a késő avar kori öntvények alakos ábrázolásaiban hasonló díszítő mintázat nem található. A 89. sír harcosának társadalmi helye a budakalászi közösségben A budakalászi avar kori temető népességének társadalmi rétegződése katonai hierarchián alapul. A sírok mellékleteinek tanúsága szerint a nagyszámú köznép és szabad jogú középréteg mellett meghatározó a katonai előkelők és családtagjainak vezető szerepe. Mindez a település jelentős stratégiai helyzetével magyarázható. Az avar birodalom e térsége a korai avar kortól a késői időszakig folyamatosan fontos regionális központ lehetett (révátkelő védelme). A jellegzetes poncolású, griffeket ábrázoló veretes öv viselőjének vezető méltóságát, rangját jelképezte. A nagyméretű deszkaszerkezetes 89. sírba a budakalászi közép avar kori közösség egyik rangos, veretes díszövű lovas fegyveresét a katonai előkelőket megillető módon temették el. 3
