Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Pásztor Adrién: Egy griffábrázolású préselt ezüstlemezes övgarnitúra Budakalászról
136 PÁSZTOR ADRIÉN maradvány között préselt ezüstlemezes kisszíjvég. Egyenes oldalú, íves végződésű. Pereme lehajlított. Egyenes végének szélén apró bronzszegecs. Hátlapja hiányzik. Előlapján szárny nélküli, nyitott csőrű, karmos lábú, bal nézetű griff, rövid, ívesen visszahajló farokkal. Testét „3"-hoz hasonló poncminta fedi. Törött. H.: 2,5 cm; Sz.: 1.3 cm (4. kép 10). 5. A jobb combcsont külső oldalánál préselt ezüstlemezes kisszíjvég. Egyenes oldalú, íves végződésű. Pereme lehajlított. Egyenes végének szélén bronzpánt, szélén apró bronzszegecs. Hátlapja hiányzik. Előlapján szárny nélküli, nyitott csőrű, karmos lábú, bal nézetű griff, rövid, ívesen visszahajló farokkal. Testét „3"-hoz hasonló poncok fedik. H.: 2,9 cm; Sz.: 1,6 cm (4. kép 9). 6. Bronzlemezből nyitott téglalap alakúra hajlított övbújtató töredéke. Egymásra hajlított végein l-l db bronzszegecs. Előlapjára poncolt felületű, szárnyas, bojtos farkú griff ábrázolású préselt ezüstlemezt forrasztottak. H.: 3,4 cm; Sz.: 1,9 cm (4. kép 3). 7. Téglalap alakúra kivágott, díszítetlen felületű ezüstlemezes lyukvédő (4 db). Bal szélének közepén 0,4 cm átmérőjű vájat, két végén egy-egy kör alakú szegecslyuk (némelyikben apró bronzszegecs). H.: 1,7 cm; Sz.: 1,3 cm (4. kép 7). 8. Bronzlemezből kivágott, díszítetlen felületű propeller alakú veret. Közepe enyhén ívelődve kiszélesedik, közepén elgömbölyített fejű bronzszegecs. H.: 4,9 cm; Sz.: 0,9-1,2 cm (4. kép 4). 9. Enyhén trapéz alakú bronzcsat, szabadon mozgó csat pecekkel és téglalap alakú, díszítetlen felületű lemezes csattesttel. A csattest lemezét a csattal két, 1 cm széles bronz lemezpánttal szegecselték össze (4 db legömbölyített fejű szegecs). A kivágott lemezű csattest végét l-l db apró szegeccsel erősítették. A csattest letört. A csat rövidebbik szára enyhén homorú. A csatpecek oldalán a szűkülő trapéz alakú csat sarkai elhegyesednek. Csat.: H.: 3,4-3,8 cm; Sz.: 3,1 cm x 3.4 cm; Csattest lemeze: H.: 4,2^,3 cm; Sz.: 2,4-2,5 cm (4. kép 2). 10. Ezüstlemezes zsanértöredék. Trapéz alakú, keskenyebbik végük kör alakúra hajlított. Átm.: 0,6 cm (4. kép 8 a). 11. Bronzlemezes zsanértöredék. Trapéz alakú bronzlapocska. Egyik vége ívesen meghajlított, letört. Felületén, a szélek mentén vésett vonal. H.: 1,8 cm; Sz.: 0,6-0,8 cm (4. kép 8 b). 12. Apró bronzkampó, 0,2 cm széles bronzszalagból hajlítva. H.: 1,2 cm. 13. ívelt oldalú négyszögű vascsat töredék, korrodált vastüskével. Törött, hiányos. H.: 3 cm; Sz.: 2,8 cm (4. kép 11). 14. Vaskos, kör átmetszetű deformált vaskarika. Huzal átm.: 1,2 cm; H.: 5,2 cm; Sz.: 4,7 cm (4. kép 12). 15. Egyélű vaskés, három részre tört. H.: 13,7 cm; Sz.: 1,8 cm (4. kép 15 b). 16. Egyélű vaskés. Felületén korrodált farostmaradványok. H.: 7,8 cm; Sz.: 1,3 cm (4. kép 15 a). 17. Laposra kalapált, négyszögletes tollú nyílcsúcs. Tüskéjén farostmaradvány. H.: 7,2 cm; Toll Sz.: 3,6 cm (4. kép 14). 18. Nyílcsúcs farostmaradvánnyal fedett nyéltüskéje. H.: 5 cm (4. kép 13). 19. Nagyméretű vas koporsókapocs töredéke. A kiszélesedő vaspánt derékszögben meghajlított. Vége elhegyesedő. H.: 9.6 cm (4. kép 18). 20. Sodrott fonalszál, vaskorrózióval. H.: 1,6 cm. 21. Köpűs nádlevél alakú lándzsacsúcs. H.: 14,1 cm; Köpű átm.: 2,9 cm. 22. Egyenes talpalójú, hurkos fülű vaskengyel. Talpalója a kengyel oldalpántjaihoz szegecselt. A hurok felső vége letört. H.: 16,2 cm; Sz.: 10,6 cm; Talpaló Sz.: 1,8 cm (4. kép 16). 23. Egyenes talpalójú, hurkos fülű vaskengyel. Talpalója a kengyel oldalpántjaihoz szegecselt. Oldalpántjai a hurokig csavartak. H.: 14,2 cm; Sz.: 10 cm; Talpaló Sz.: 2,1 cm (4. kép 17). 24. Négyszög alakú vastöredék. H.: 3,8 cm; Sz.: 2,8 cm; V.: 0,6 cm. A sírszerkezet A 89. sír halottját deszkaszerkezetes kamrába temették el. Vaskapoccsal megerősített koporsóját a sírkamra északi felében, a sírgödör fenekére helyezték (2. kép). A koporsó összefüggő barnás elszíneződése a felszíntől -248 cmen mutatkozott és követhető volt a sír aljáig (3. kép). A koporsóban a halott nyújtott, hanyatt fekvő helyzetben nyugodott (fejjel nyugatra). A felszerszámozott lovat, maga alá húzott lábakkal, a koporsótetővel egy vonalban, a halottal ellentétes tájolásban (fejjel keletre) a sírföldből kiképzett padkára fektették. A deszkázat 5-10 cm széles, sötétbarna elszíneződése a bontáskor a sírfal mentén körben -90 cm mélységtől volt követhető -212 cm-ig. A deszka a föld nyomásától a nyugati oldalon bedőlt, a sír délkeleti sarkában pedig a rablógödör széle bolygatta meg (3. kép). A 89. lovas sír szerkezete leginkább a szlovákiai, késő avar kori sírépítményekkel rokonítható (rövid összefoglaló: Pásztor 1991, 281). Hasonlókat tártak fel a vörsi késő avar kori temetőben is (Szentpéteri 1991, 266). A budakalászi 89. sír korszak szerinti legközelebbi párhuzamát a solymári közép avar kori lovas sírok közül említhetjük (Török 1994, Abb. 9-10., Taf. I. 1-2). Lószerszámzat, fegyverek A 89. sír halottja egy lándzsás harcos volt. A nádlevél alakú, köpűs lándzsacsúcs a sír délnyugati sarkában, heggyel nyugat felé irányítva került napvilágra -90 cm mélységben, a lóváz fölött, a déli sírfal melletti deszkázat barnás sávjának tetejéről (2. kép).