Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Bálint Marianna: Az avarkor kőbetétes övei
AZ AVARKOR KŐBETÉTES ÖVEI Bálint Marianna A nomád népeknél az öv a szabad férfi jelképe. Az övön szereplő veretek anyagának, formájának, díszítésének jelentése van. Az avarkorból ismert övveretek tipológiájával, kronológiájával számos tanulmány foglalkozik. Ebben a dolgozatban az avarkor kőbetéttel díszített övvereteit gyűjtöttem fel. Itt a cikk elején érdemes tisztázni, hogy ezen övveretek díszítésére nem kőbetétet, hanem üvegbetétet használtak. A kárpát-medencei anyagban az egyetlen kivételt a kunbábonyi lelet jelenti. A korábbi szakirodalomban terjedt el ez az elnevezés és mind a mai napig megtalálható, annak ellenére, hogy nem helyes, hiszen nem kövekről, illetve ásványokról van szó, hanem üvegről. A kronológiai és tipológiai szempontokon kívül egy másik aspektusból is szeretném megvizsgálni ezen tárgyakat. A díszítéshez használt üvegbetétek jelentésének egyik lehetséges magyarázatán keresztül talán közelebb juthatunk az egykor élt emberek hiedelemvilágához. Dolgozatom elején szeretném hangsúlyozni, hogy ez egy nem teljesen kidolgozott koncepció. Egy avarkori tárgytípus felgyűjtése közben felmerült gondolataimat szeretném megosztani. Az övveretek tipológiai csoportokba rendezése során figyelembe vettem az övveretek anyagát, az üvegbetéttel díszített veretek övön való elhelyezkedését. Bonyolult tipológiai elemzést nem áll szándékomban folytatni, úgy vélem ez nem szükséges a dolgozat gondolatmenetének követéséhez. I. Az álcsatos övek és préselt utánzataik, valamint a korongos övveretek alkotják az első nagy tipológiai egységet. Az álcsatos övek magas tisztséget betöltő méltóságoknak jártak, akiket nem is egy övgarnitúrával temettek el, hanem kettővel-hárommal. Ezek közül az egyik a fegyverövük, amelyről többek között kardjuk lógott le. Ez a fegyveröv korongos veretekkel van díszítve és kék színű kőbetétek találhatók a vereteken, kivétel a kunbábonyi lelet, ahol az egész avar leletanyagban egyedülállóan piros színű gránátok díszítik a vereteket. Ennek a jelentőségére még később visszatérek. Az övveretek aranyból készültek, préselési technikával, az előre elkészített un cabochon rekeszekbe utólag helyezték be a kőbetéteket. Ezen méltóságokat fegyvereikkel együtt temették el, és fegyvereiken, illetve azok szerelékein szintén előfordulnak üvegbetétek, amelyek kivétel nélkül kék színűek (LÁSZLÓ 1955, 219-228; H. TÓTH-HORVÁTH 1992,43-50). Az egész avar emlékanyagban párhuzam nélkül álló az az álcsatos övgarnitúra, amelyet az egykori Sirmium, Sremska Mitrovica környékén találtak. Az övgarnitúra egyes részleteinek készítési technikája és motívumkincse a bizánci fémművességhez vezet, de a nagyszíjvégen található medaillonban megjelenő sötétkék színű üvegberakás egy másik kultúrkör hatásaként értelmezhető (POPOVIC 1997, 79). Az övveretek kialakítása tekintetében nagy színvonalbeli különbség van az álcsatos övek és préselt utánzataik között. Az utóbbiak préselt bronz veretek, amelyeket aranyozott ezüst lemezzel vontak be. A rekeszek kialakítására egyáltalán nem fordítottak figyelmet. A veretek közepét egyszerűen kivágták és az így keletkezett lyukba helyezték el az üvegbetéteket. Ezen öveken kivétel nélkül kék színűek az üvegbetétek. A gátéri temető két sírjából előkerült korong alakú, gyöngysorkeretezésű, bronz üvegbetétes övveretek legközelebbi párhuzamát a bócsai és Heves Megyei Régészeti Közlemények 2, 2000.