Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Balogh Csilla: Avar kori padmalyos sírok a Duna-Tisza közén

116 BALOGH CSILLA kori szokásmaradványt említette (TETTAMANTI 1975,90). A témát átfogóan nem tárgyalta a kutatás, azonban egyre többször hívják fel a temetőközlések rá a figyelmet.

1

6 E sírforma előfordulására a középkori temetőkből eddig nincs információnk. Magának a padmaly szónak sírüreg értelemben első említéséről 1784-ből van adatunk (MNYTESZ, 1976, 56). A néprajzi kutatás szintén a 18. századtól kezdve rendelkezik ismeretekkel a sírformára vonatkozóan, amely különböző variánsokban az 1950-es évekig, a nyugati részek kivételével az egész magyar nyelvterületen ismert volt (BALASSA 1989, 32-35). Bár a néprajzi irodalomból ismert padmalyos sír szerkezetében mutat hasonlóságot mind az avar, mind pedig a 10-11. századi padmalyos sírokkal, alapvető különbségüket nyomatékosan hangsúlyozni kell. Míg a néprajzi anyagból ismert sír jellegzetes kiscsaládi temetkezési forma, mely a temetőkben a hely szűke miatt kialakított szükségmegoldás volt, addig a tárgyalt sírokban az oldalüreg létrehozása a halott elrejtése érdekében „született" technikai megoldás volt. Új régészeti megfigyelések és eredmények feltárhatnak esetleg genetikai kapcsolatot az avar kori és a 10-11. századi padmalyos sírok között, azonban ezek és a recens anyag kapcsolatát véleményem szerint kizárhatjuk. E sajátos sírforma etnikai hátterének tisztázására csak a sírok gyakoribb előfordulása esetén, azok korrekt dokumentálása és közzététele után tehetünk kísérletet. JEGYZETEK 1 A teljesség igénye nélkül lásd Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz. /-///. — Angaben zum Bestattungsbrauchtum der Bevölkerung vom Kleinem Alföld in der Awarenzeit. /-///. Arrabona 14 (1972) 41-42, 17 (1975) 33-38, 19-20 (1977-78) 17-108; Wicker E.: Koporsók a csólyospálosi avar kori temetőben. — Särge in Awarenzeitlichen Gräberfeld in Csólyospálos. Cumania 12 (1990) 5-70; LŐRINCZY 1992. 2 A téma korai összefoglalása CSALLÁNY 1939, legújabban LŐRINCZY 1994. 3 Balogh Cs. - Pintér L.: Avar sírok Városföldről. — Awarische Gräber in Városföld, (kézirat, Cumania 14) 4 A szegvár-oromdülői 10-11. századi temető közlésekor padmalyos sírokat feltételeztek azokban az esetekben, amikor a sírgödör oldala íves kialakítású, vagy a sír alja különböző mértékben lejtős kiképzésű volt, ill. amikor a szokásos aknasíroknál szélesebb sírgödör valamelyik felében találták a csontvázat (BENDELŐRINCZY 1997, 225). 5 A padmalyos sírok kataszterének összeállításakor átvizsgáltam a publikált avar temetőket, valamint a hozzáférhető publikálatlanokat is. A már közölt temetkezéseknél csak az irodalmi hivatkozást szerepeltettem, a közöletleneknél pedig megadtam a rendelkezésemre bocsátott valamennyi információt. 6 A lelőhely közöletlen, anyaga és dokumentációja a bajai Türr István Múzeumban. Rövid ismertetése H. Tóth E.: Négy évtized régészeti kutatásai Bács-Kiskun megyében (1949-1989). —

Archäologische Forschungen von vier Jahrzehnten. Cumania 12 (1990) 81-233. Itt szeretnék köszönetet mondani Kőhegyi Mihálynak, hogy az ásatási dokumentációiba betekinthettem és a padmalyos sírokat leközölhettem. 7 A temető közöletlen. A padmalyos sírról H. Tóth E. szíves szóbeli közléséből tudok, amelynek felhasználásáért köszönettel tartozom. A temetőről röviden lásd a 6. jegyzetet. 8 Lásd a 3. jegyzet. 9 A táblázatba foglaltak pusztán a tájékozódást szolgálják. Egyik temetőt sem tekinthetjük teljesen feltártnak, ezért a sírok egymáshoz viszonyított arányát csak hozzávetőleges adatnak tekinthetjük. 1

0 1998 tavaszán a Múzeumi Napok alkalmából Kalocsán elhangzott előadásomban a padmaly kialakításának egy harmadik módját is felvetettem a városföldi 42. sír alapján (Balogh Cs.: Új adatok az avar kori sírformákhoz a Duna-Tisza közén. MKBKM (1997) 1998, 145-152). Ennél a sírnál ugyanis a sírrajz alapján az oldalfülke az akna aljától kissé magasabban jelentkezett. A vizsgálódások fényében azonban revízió alá kell venni ezt a dokumentációt. Mivel a sírleírásból kiderült, hogy az akna betöltése homogén homok volt, ami nehezen vált el a sárga altalajtól, elképzelhetőnek tartom, hogy az akna alját az egykorinál mélyebbre bontották. Ebben az esetben valószínűbbnek tartom, hogy itt is az akna fenekével egy szintben kialakított padmalyról van szó. Annál is inkább elfogad-