Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)

A szarmata telep értékelése (Vaday Andrea)

196 VAD AY A. - HORVÁTH F. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a te­ve keleti kereskedők révén is bekerülhetett a tartományba. A kompolti darab keltezése arra az időszakra is utal, amikor a szírek háttérbe szorulnak. A kérdést nagyon nehéz eldönteni ilyen kevés adat alapján, mert az eddigi tarto­mányi példányoknál nincs meghatározva, hogy pontosan milyen időszakra keltezhető az anyag a római koron belül. A fent elmondottak alapján megállapítha­tó, hogy a bizonyosan római exportnak megha­tározható anyag a következőképpen alakult Kompolton: Ez a mennyiség a teljes római kori lelet­anyagnak csak igen kis hányada, nem éri el az 1%-ot. 12 1 5. A szarmata teleprészlet értékelése 5.1. A telep objektumai 122 5.1.1. Házak Kompolton négy ház került elő: 102, 152, 211,212. Ezek mellett még két ponton feltéte­lezhető ház egykori megléte: a 186. és 268. objektumnál. 102. ház: lekerekített téglalap alakú ház, hossztengelye (D-DNy-É-ÉK) 465 cm, szé­lessége 340 cm. 20 cm mélyen volt a földbe mélyített ház padlószintje. Cölöphelynek, tűz­helynek nem volt nyoma, viszont a feketés­szürke kevert betöltésben sok apró paticsrög és kő volt. 152. ház kissé szabálytalan, téglalap alakú, földbe mélyített objektum. Hosszten­gelye (D-DNy-É-ÉK) 410 cm, szélessége 280 cm. Az egyszer sározott, döngölt padló 16 cm mélyen volt. Az északi negyedben a ház padlója nem volt nem egyenletes. Közé­pen egy 10-80 cm széles 28-34 cm mély árokszerű mélyedés húzódott. Ebben egy részben beomlott cölöplyuk látszott, mely a ház közepén volt. Mellette egy 50 cm mély 170x110 cm átmérőjű gödörszerű mélyedés (243. objektum) látszott. 211. ház 400 cm hosszú, 280 cm széles, 20-30 cm mély téglalap alakú. Hossztengelye Ny-K irányú. Alját 10 cm vastagságban fol­tokban hamus, paticstörmelékes réteg borítot­ta. A hosszanti tengelye és az északi fal kö­zött egy 40 cm átmérőjű a padlószintbe 15 cm mélyen bevert cölöp helye volt. A cölöp mel­lett kis átégett tűzhely foltjának maradványai látszottak. 212. objektum kis téglalap alakú földbe mélyített építmény hossza 220 cm, szélessége 200 cm. Mélysége 28-30 cm. Tengelye: Ny-K. A nyugati falánál 42 cm mély, 60x110 cm-es téglalap alakú bemélyedés volt, a szemközti, keleti rövidebb oldal közepén viszont egy 50x20 cm átmérőjű foltban ferdén levert, 38 cm mély cölöp látszott. A cölöplyuktól északra egy tűzhely maradványa került elő, két kővel. A kisméretű objektum tartócölöpe utal a lefe­désre, a kisebb méret miatt nem biztos, hogy lakóépület volt az objektum. A 186. objektum egy K-Ny-i irányban hosszan elnyúló környezeténél kissé sötétebb amorf elszíneződésként jelentkezett. A felüle­tén patics, állatcsont és kerámia töredékek ke­rültek elő. Az objektum már megsemmisült a szántásban, csak alja volt meg, így csak sejthet­jük az elszíneződés méretéből és a leletanyag­ból, hogy egy ház volt eredetileg. A 268. objektum feltehetően egy elszán­tott ház maradványa volt. A felületen igen sok patics, égett agyagrög és égett tapasztás dara­bok feküdtek. A házak mind földbe mélyített négyszög alakúak. Kettő közülük (102. és 152.) D­DNy-É-ÉK tengelyű, a másik kettő (211. és 212.) Ny-K tájolású. A legnagyobb a 102. ház, 15,8 m 2 alapterületű, a 152-es ház 11,48 m 2, a 21 l-es 1,2 m 2, míg a legkisebb, a 212-es épít­mény mindössze 4,4 m 2 volt. A 102. és 152. sz. ház sekélyebb, a másik kettő mélyebb volt. Ha a gyomai szarmata házakkal hasonlítjuk össze a kompolti objektumok alapterületét, megálla­Terra Pannóniai Üveg­Kő­Fibula Állat­sigillata kerámia edény tárgy csont 12 0 28 10 3 1 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom