Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)
A szarmata telep értékelése (Vaday Andrea)
194 VAD AY A. - HORVÁTH F. bizonytalan - és ebben arányait tekintve némiképp eltér a hozzá legközelebb eső lelőhelyek anyagától is 9 4. A rheinzaberni manufaktúra díszítetlen termékei közül a barbaricum egészét nézve, a szlovákiai térséggel szemben a Drag. 18/31 ill. a Drag. 33 csésze aránya az utóbbi javára dől el 9 5, összességében a kompolti anyag l-l (esetleg 2 db Drag. 18/31) példányával nem változtatja meg ezt a számarányt. A westerndorfi és pfaffenhofeni gyártmányokat is hozzávéve, azonban szembetűnő a sigillata tányérok iránti nagyobb kereslet, hasonlóan a császárkori telepek anyagához 9 6. Az imént már szó esett arról, hogy az anyagi jelleg alapján nehéz a westerndorfi műhely áruinak meghatározása, Kompolt-Kistér lelőhelyén reliefes darabot ebből a műhelyből nem ismerünk. A telep életében a pfaffenhofeni - a korábbi műhelyekkel szemben - jóval jelentősebb szerepet játszott. A reliefes tálak valamennyi darabja Dicanus és körének gyártmánya. A jellegzetes kagyló (FÖLZER 706) és gyöngyökkel tagolt körgyűrűvel (FÖLZER 830) díszített töredékek a műhely későbbi periódusát fémjelzik, H.-J. Kellner kutatásai alapján 9 7 a 233. évi alamann betörést követően is szállítottak árut Pannoniába és a szomszédos területekre 9 8. A szlovák területen némileg még alacsonyabb a pfaffenhofeni gyártmányok részesedése az össz sigillataexportból mint a Pannoniától K-re eső barbaricumban 9 9, Dicanus mester edényeinek száma azonban magasabb, 6 töredék köthető hozzá és ráadásul az 5 reliefes tálból 4 edény 10 0 a kompoltihoz hasonlóan a D 1 tojás füzérrel díszített, Pannónia és Dacia közti térségben viszont csak a D 3b tojásfüzér fordul elő 10 1, motívumaiban is tehát az északi térséghez áll közelebb a kompolti lelőhely. Mivel a sigillaták beáramlása a Kr. u. 3. század közepéig nem csökkent és a 2. század végénél korábbiakkal sem számolhatunk igazán, ezért az import edények alapján a telep kora a Kr. u. 200-250 közti időszakra, azaz mindenképpen a markomann háborúkat követő évekre helyezhető. A barbaricumban eddig feldogozott nagyobb telepásatások anyagával összevetve, mint pl. az újhartyáni telep 10 2, mely a határmenti kereskedelmi kapcsolatok révén részesült az importból és nagyjából a Kr. u. 200-230 közti intervallumra keltezhető, ami egybeesik a központi fekvésű gyomai szarmata telep B fázisával 10 3 (Severusok kora), a kompolti telep létrejötte többé-kevésbé ezekkel egy időre tehető, de a pfaffenhofeni Dicanus termékek nagy száma alapján ezeket a telepeket néhány évvel túl is élhette. 4.3.2. Egyéb római kerámia 10 4 Tíz festett római tál és korsó töredéke tartozik még az import kerámiaanyaghoz. Meg kell jegyezni, hogy sokkal kevesebb ez a fajta pannóniai export, mint a terra sigillata, amely távolabbi területekről, Pannónia közvetítésével jutott ide. A szarmata barbaricumi kereskedelemmel kapcsolatban már korábban világossá vált, 10 5 hogy a koraszarmata időszakban heterogén összetételű, alkalomszerű tartományi export jellemzi a barbár-római kereskedelmi kapcsolatokat. Ez az idő múltával lassan átadja helyét annak a birodalmi kereskedelemnek, amelyben Pannónia csak közvetítője a távolabbi tartományokból érkező homogénebb összetételű export árunak. 4.3.3. Fibula Az egyik igen jól keltezhető római árufajta a fibula. A telepen két bronz fibulatű töredéke keDrag.37 Drag.33 Drag.(18)/31 összesen Rheinzabern 2 1 5 Rheinzabern/W esterndorf 1 1 1 5 Westerndorf 1 1 Westerndorf/Pfaffenhofen 3 5 Pfaffenhofen 11 12 összesen 14 1 6 28
