Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)
A szarmata telep értékelése (Vaday Andrea)
A SZARMATA TELEP ÉRTÉKELÉSE 189 nagyságú felekből álló 5 1 fordul elő: (59. tábla 3-4), (62. tábla 2), (63. tábla 1), (64. tábla 4-6). Ritkább az egyenlőtlen nagyságú felekből összetett orsógomb: 5 2 (55. tábla 2). 1.1.5.14. Csontszerszámok A szarmata csontszerszámok összefoglaló feldolgozása eddig nem készült el. Részletesebben csak Gyoma 133. telepénél történt régészeti és archaeozoológiai közös feldolgozás ezekről. 5 3 Addig, amíg Gyomán számos félkész csontszerszám volt, Kompolton be nem fejezett szerszám nem került elő. Általános a szarmata telepeken a csontkorcsolya (57. tábla 6, 61. tábla 1-3) a többi szerszám lyukasztó, ár vagy hasonló funkciójú lehetett eredetileg. 1.1.5.15. Gyöngyök Kevés gyöngy is került elő a feltárás során. Fehér, átlátszatlan, szabálytalan gömbalakú bázis nélküli üveggyöngyök voltak a 268. objektumban (64. tábla 1-2), a 100. objektumban (58. tábla 6), a 135. objektumban (59. tábla 2), a 69. kútban (57. táblaiJ 5 4 Piros, átlátszatlan, kissé szögletes keresztmetszetű középen duzzadtabb hosszú gyöngy a 145. objektumban (60. tábla 2). 55 Mind a két típus gyakori a Kr. u. 3. századtól. 1.1.5.16. Kések A telepen előkerült vaskések sajnos meglehetősen töredezettek. Éppen ezért típusba sorolásuk sem egyszerű. Kivétel nélkül egyélű pengék. Középső, keskeny nyéltüskés típus az (55. tábla 5) töredéke. Foka csaknem egyenes. 56 Hasonló a pengéje az (56. tábla 7) késtöredékének, ennek nyéltüskéje azonban hiányzik. A többi olyan kis töredék, hogy további információt nem adnak. 1.1.5.17. Egyéb tárgyak 5 7 Egy bronz huzalkarperec töredéke került elő a 268. objektumból (64. tábla 9). Négyszög keresztmetszetű huzal, egyik vége kissé legömbölyített. Eléggé általános forma a 2. század vége és a 4. század között. A 25. objektumban volt egy kis meghajlított, ismeretlen rendeltetésű lemez, megvastagodó vége kampószerűen hajlik vissza (56. tábla 1). A vastárgyak legtöbbje a felismerhetetlenségig megrongálódott. A 69. kútban került elő egy horogszerűen meghajlított végű kör keresztmetszetű tárgy, amelynek a másik végét lemezesre kalapálták (57. tábla 3). Ugyanitt egy kör keresztmetszetű torzult vashuzal több töredéke került elő (57. tábla 5). A huzalok egyik oldalán lapos, lemezszerű a rozsda, ahol a huzal valamilyen tárggyal érintkezett. Talán egy fa vödör tartozékai. A 145. kútban is volt egy vashorog töredéke. Hasonlókat találtunk Ménfőcsanakon is a római kori kutakban. A 20. kútból került elő egy 2,4 cm. átmérőjű agyag játékkorong, egyik oldala lapos, másik kissé domború (55. tábla 3). A kút szarmata kori, másodlagosan a járószintből bekerült AVK anyaggal. A kútakna felső részét később gödörnek használták az avarok, így avar anyag is volt a felső betöltésben. A játékkorong a szarmata-avar réteg elválásánál került elő, így egyértelműen nem lehet eldönteni, hogy szarmata vagy avar kori-e. A szomszédos Kompolt, Kistéri-tanya lelőhelyén egy avar objektumban volt hasonló. A római korban is ismertek, Ménfőcsanak 83-as út leletmentésén római kori objektumban több hasonló agyag játékkorong volt a leletek között. 2. Germán leletanyag A lelőhelyen germán objektum nem volt, csak olyan szarmata, amelyben a szarmata leletekkel egyidejű germán anyag is volt. Ezeken kívül még másodlagosan bekerült germán kerámialelet szarmatával együtt egy avar objektumba is. A szarmata objektumoknak csak 6%-ban volt germán anyag, ami már mennyiségben is jól illusztrálja, hogy a germán anyag meglétét nem tulajdoníthatjuk egyúttal etnikai jelenlétnek is. Ha a teljes felülethez viszonyítjuk a germán anyag felületi fedettségét, akkor megállapíthatjuk, hogy ez csupán 3%.
