Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)

A szarmata telep értékelése (Vaday Andrea)

184 VADAY A. - HORVÁTH F. rosszul égetett, felülete általában matt, ritkán volt csak ettől eltérő edénytöredék. Ezekben az esetekben úgy látszott, hogy, a szarmata belke­reskedelem árujáról volt szó. 1 7 Úgy tűnik, hogy Kompolt anyaga az újhartyánihoz hasonlóan egységes és igencsak eltér a tiszántúli kerámia­leletektől. Kompolton csak 9 szarmata edényen volt besimított díszítés! 1.1.4.2. Rádlis díszítés 1 8 A díszítés között leggyakoribb a rádlis. Ez a dí­szítés mód a pannóniai római kori kelta anyag­ban szokásos. A szarmata anyagnál igen nehéz eldönteni, hogy szándékos díszítésmódról van-e szó, vagy a korongolás után a felület elsimítása során véletlenszerűen az edény felületére kerülő szerszám nyoma-e. Ha díszítés, akkor ebben is a római anyag utánzását kellene látni. A tálak, gömbtestű edények, ritkábban a hombárok pere­me alatt és a hombárok, korsók oldalain fordul elő a rádlisor. Az újhartyáni telepen meglehető­sen magas volt a rádlinyomos barbár kerámia száma. A barbaricum centrális területein is elő­fordul, de lényegesen alacsonyabb számban a 2-3. századi anyagban. 1 9 Kompolton az anyagban 20 edénytöredé­ken volt rádlinyom. 1.1.4.3. Bekarcolt díszítés 2 0 A barbaricumban ritkább a bekarcolt díszítés a korongolt kerámián. Újhartyánon viszonyítva az egyéb díszítésmódokhoz magas volt a szá­ma, Gyomán viszont igen alacsony. Kompolton 6 korongolt kerámián volt karcolt díszítés. 1.1.4.4. Seprüs díszítés A kompolti anyagban felbukkanó seprűs díszí­tés a szarmata anyagban a Kárpát-medencében nem fordul elő. 2 1 1.1.5. Edényfajták A településeknél a kerámia túlnyomó része tö­redékes. Ez elsősorban azokra a telepekre ér­vényes, ahol a telepet lassanként hagyják el, és a házakat, tárolóvermeket kiürítik. Ilyenkor csak a hulladékanyag kerül elő az objektumok betöltéséből. Ez a hulladékanyag ante quem keltező értékkel bír az objektum elsődleges használatát illetően. A töredékes - sokszor esetlegesen a betöltésbe került - anyag alkal­mas arra, hogy a település korábbi objektuma­inak egyidejűségét meghatározzuk. 2 2 A termé­szeti csapások, tűzvészek, áradások stb. során elpusztult telepek vagy teleprészletek eseté­ben a töredékes anyag a telep folyamatos éle­tét, az épen maradt vagy törött, de összeil­leszthető anyag a pusztulás időpontját jelzi. 23 Ugyanez figyelhető meg olyan - a települést érő - támadások után is, amikor akár a vissza­térő lakók, akár a támadók rövid idejű tartóz­kodása idejére planíroznak, takarítanak a településen. 2 4 A pusztulás esetében természet­szerűen az anyag közel sem oly töredékes, mint egy élő telep esetében. Ezt jelzi az anyag statisztikai elemzése során a - csupán techni­kai részleteiben meghatározható - formailag vagy funkcionálisan pontosabban meg nem határozható anyag. Fentebb már említettük, hogy Kompol­ton a szarmata kerámiaanyagból 62 %, amivel a továbbiakban a formai és funkcionális elem­zések során dolgozhatunk: 13. grafikon. Ugyancsak vizsgáltuk a szarmata kerá­mia megoszlását az előállítási technika szem­pontjából. Ha a teljes leletanyagot össze­hasonlítjuk a típus szerint meghatározható anyaggal a technika szerint, akkor a követke­ző a kép: 2 5 Korongolt Kézzel formált teljes kerámiaanyag 80% 20% típus szerint meghatározható 68 % 32 %

Next

/
Oldalképek
Tartalom