Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)
A szarmata telep értékelése (Vaday Andrea)
184 VADAY A. - HORVÁTH F. rosszul égetett, felülete általában matt, ritkán volt csak ettől eltérő edénytöredék. Ezekben az esetekben úgy látszott, hogy, a szarmata belkereskedelem árujáról volt szó. 1 7 Úgy tűnik, hogy Kompolt anyaga az újhartyánihoz hasonlóan egységes és igencsak eltér a tiszántúli kerámialeletektől. Kompolton csak 9 szarmata edényen volt besimított díszítés! 1.1.4.2. Rádlis díszítés 1 8 A díszítés között leggyakoribb a rádlis. Ez a díszítés mód a pannóniai római kori kelta anyagban szokásos. A szarmata anyagnál igen nehéz eldönteni, hogy szándékos díszítésmódról van-e szó, vagy a korongolás után a felület elsimítása során véletlenszerűen az edény felületére kerülő szerszám nyoma-e. Ha díszítés, akkor ebben is a római anyag utánzását kellene látni. A tálak, gömbtestű edények, ritkábban a hombárok pereme alatt és a hombárok, korsók oldalain fordul elő a rádlisor. Az újhartyáni telepen meglehetősen magas volt a rádlinyomos barbár kerámia száma. A barbaricum centrális területein is előfordul, de lényegesen alacsonyabb számban a 2-3. századi anyagban. 1 9 Kompolton az anyagban 20 edénytöredéken volt rádlinyom. 1.1.4.3. Bekarcolt díszítés 2 0 A barbaricumban ritkább a bekarcolt díszítés a korongolt kerámián. Újhartyánon viszonyítva az egyéb díszítésmódokhoz magas volt a száma, Gyomán viszont igen alacsony. Kompolton 6 korongolt kerámián volt karcolt díszítés. 1.1.4.4. Seprüs díszítés A kompolti anyagban felbukkanó seprűs díszítés a szarmata anyagban a Kárpát-medencében nem fordul elő. 2 1 1.1.5. Edényfajták A településeknél a kerámia túlnyomó része töredékes. Ez elsősorban azokra a telepekre érvényes, ahol a telepet lassanként hagyják el, és a házakat, tárolóvermeket kiürítik. Ilyenkor csak a hulladékanyag kerül elő az objektumok betöltéséből. Ez a hulladékanyag ante quem keltező értékkel bír az objektum elsődleges használatát illetően. A töredékes - sokszor esetlegesen a betöltésbe került - anyag alkalmas arra, hogy a település korábbi objektumainak egyidejűségét meghatározzuk. 2 2 A természeti csapások, tűzvészek, áradások stb. során elpusztult telepek vagy teleprészletek esetében a töredékes anyag a telep folyamatos életét, az épen maradt vagy törött, de összeilleszthető anyag a pusztulás időpontját jelzi. 23 Ugyanez figyelhető meg olyan - a települést érő - támadások után is, amikor akár a visszatérő lakók, akár a támadók rövid idejű tartózkodása idejére planíroznak, takarítanak a településen. 2 4 A pusztulás esetében természetszerűen az anyag közel sem oly töredékes, mint egy élő telep esetében. Ezt jelzi az anyag statisztikai elemzése során a - csupán technikai részleteiben meghatározható - formailag vagy funkcionálisan pontosabban meg nem határozható anyag. Fentebb már említettük, hogy Kompolton a szarmata kerámiaanyagból 62 %, amivel a továbbiakban a formai és funkcionális elemzések során dolgozhatunk: 13. grafikon. Ugyancsak vizsgáltuk a szarmata kerámia megoszlását az előállítási technika szempontjából. Ha a teljes leletanyagot összehasonlítjuk a típus szerint meghatározható anyaggal a technika szerint, akkor a következő a kép: 2 5 Korongolt Kézzel formált teljes kerámiaanyag 80% 20% típus szerint meghatározható 68 % 32 %