Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)
A bronzkori lelőhely értékelése (Gogáltan, Florin)
174 GOGÄLTAN, F. alatt 5 2 vagy az edény hasának legkiemelkedőbb részén. 5 3 Megjelenik ez a díszítés a Somogyvár-Vinkovci kultúrában, 5 4 a HarangedényCsepel csoport leletei között, 5 5 a Nagyrévi kultúra korai fázisában 5 6 és az egykorú csehországi zsinegdíszes csoportok edényein is. 5 7 Az ujjbenyomásos lécbordadísz (16. tábla 9) és a kónikus bütykök szintén gyakoriak (17. tábla 1). A tálak nyakának ilyen díszítése azonban mindezidáig új a Makó-Kosihy-Caka kultúrában. Ennek párhuzamát eddig csak a Glina III. kultúra Braneti lelőhelyén találni, de ez földrajzilag igen távol esik a mi területünktől. 5 8 További változat, hogy az edény vállát közvetlenül az oldalfalon ujjbenyomkodások tagolják 5 9 (16. tábla 7). 3. Csonteszköz Kompolt-Kistér lelőhelyen csak egy bronzkori csonteszköz került elő a 2. sírból: egy ár (17. tábla 7). Ennek a típusnak, amely háromszögletű, és négyszögletes keresztmetszetű, nem találtam párhuzamát a Makó-Kosihy-Caka kultúrában. 6 0 A kissé későbbi, ausztriai Lajta csoportban két hasonló lelet került elő. 6 1 A kompolti lelet finom kidolgozása talán arra utal, hogy fém tű utánzata lehet. 4. Kulturális kapcsolatok és kronológia A fentebb felsorolt kerámiatípusok és a sírok rítusa egyértelműen mutatja, hogy a leletegyüttes a Makó-Kosihy-Caka kultúra hagyatéka. Az éles hasú, bikónikus bögre (17. tábla 5) előfordulása azért nagyon érdekes, mert a Somogy vár-Vinkó vei kultúra jellegzetes edénye. A két kultúra közötti szoros kapcsolatok a Dunántúlon egyértelműen kimutathatók. 6 2 Néhány leletegyüttes alapján (Battonya-Aradi út 1., Tiszakürt-Homoki szőlők) hasonló kapcsolatokat feltételezhetünk Kelet-Magyarországon is. 6 3 Jelenleg a kompolti lelőhely e kapcsolatok legészakibb bizonyított pontja. 6 4 A három kompolti objektum keltezése bizonyos problémákat is felvet. Az osztrák, a cseh és a szlovák kutatók ugyanis a Makó-KosihyCaka kultúrát a rézkor végének időszakába helyezik, 6 5 míg a magyar kutatás szerint már korai bronzkori. 6 6 A P. Roman által a romániai viszonyokra kidolgozott kronológia szerint pedig a kultúra egyidejű a Glina IV. horizonttal, amely viszont a korai bronzkor IIb fázisba tehető. 6 7 Legújabban néhány romániai kutató ezt a horizontot a korai bronzkor legelejére keltezi. 6 8 A Budapest környéki horizontális sztratigráfia alapján megállapítható, hogy a MakóKosihy-Caka kultúra egyértelműen fiatalabb, mint a kosztoláci, és idősebb, mint a Harangedény-korai nagyrévi horizont. 6 9 Néhány kutató szerint a kultúra az észak-magyarországi és délnyugat-szlovákiai Nyitra csoport előzményének tekinthető. 7 0 A legtöbb magyar és román kutató azonban úgy véli, hogy a Nyírség kultúra kifejlődése lezárja a Makó-Kosihy-Caka kultúra fejlődését. 7 1 Bóna István szerint Eszakkelet-Magyarországon Szabolcs-Szatmár megyében a Nyírség-kultúra kialakulása jelenti a korai bronzkor kezdetét. 7 2 A legújabb Oszlár-nyárfaszögi ásatások szerepe igen fontos a MakóKosihy-Caka kultúra elterjedésének és kései fejlődésének tisztázásában. 7 3 Itt ugyanis a Makó-Kosihy-Caka kultúra gödrén belül került elő a Nyírség kultúrára jellemző kis füles bögre. Ez természetesen arra utal, hogy a két kultúra egy ideig párhuzamosan élt egymás mellett. Ebben az esetben a Nyírség-kultúra Borsod megye keleti részéig terjeszkedett volna, míg az ország belsejében és nyugati részében a MakóKosihy-Caka töretlenül fejlődött tovább. Ebből pedig az következik, hogy a Makó-KosihyCaka kultúra nemcsak a korai bronzkor elejére (korai bronzkor 1), hanem annak későbbi fázisára is keltezhető (korai bronzkor 2a). Ez annál is inkább lehetséges, mivel a tárgyalt területen sem a Nyírség, sem a korai Nagyrév, sem pedig a Somogyvár-Vinkó vei kultúra lelőhelyei nem ismeretesek. 7 4 A Kompolt-Kistéren előkerült korai bronzkori leletek legjobb analógiája Osz-