Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)

Az újkőkori lelőhely értékelése (Bánffy Eszter)

AZ ÚJKŐKORI LELŐHELY ÉRTÉKELÉSE 167 fogni a Szakáiháti előzményt, amely rétegben igen sok volt a késő AVK területi csoportjaiból származó importlelet. 9 8 Ezek között nemcsak tiszadobi, bükki, szilmegi és esztári importtár­gyak, hanem a Dunántúlról származó zselizi leletek is akadtak. 9 9 Mindezek alapján nem meglepetés, hogy egy olyan nagy kiterjedésű és a maga korában minden bizonnyal fontos szerepet betöltő falu, mint Kompolt, Szakáihá­ti leleteket is tartalmazott. A Kompolt-Kistér lelőhelyen feltárt újkőkori objektumok közül különösen sok sza­káiháti jellegzetességet magán viselő edénytö­redék származik a következőkből: 13. (mély, simítása nélküli vonaldísz, a vonaldíszek közé­nek pontozása); 26.-99. (mély, simítás nélküli, íves vonaldíszek, meanderdíszes oltárlapok); 31. (agyagnehezék); 121. (perem alatti lécbor­dadísz); 137. (megvastagított peremek); 140 (mély, simítás nélküli, íves vonaldíszek, bevag­dosott perem és lécbordadísz, alatta körömcsí­pések); 294. (ferde és fordított U alakú lécbor­dadísz, korai szakáiháti mintázat). E rövid felsorolásból más kitűnik, hogy gyakorlatilag minden kompolti te lep objektum­ból több, vagy éppen mindegyik fent felsorolt területi csoport leletanyaga megtalálható. A biztonság kedvéért fordítva is elvégeztem ezt a kis vizsgálatot. A 16 leggazdagabb gödör alap­ján a következő eredmény született: az AVK le­letei 10, a Tiszadobi és a Bükki-kultúra leletei 11-11 gödörben fordultak elő szembetűnő arányban. A Szilmegi-csoport leletei 5, míg a Szakálháti-kultúráé 6 objektumban sűrűsödtek. A vizsgált gödrök számából az is kiderül, hogy nem találtam olyan leletegyüttest, amely csu­pán egyfajta kerámiát tartalmazott volna. Tisztázni kell, vajon nem beszélhetünk-e inkább importleletekről valamelyik csoport ese­tében. Úgy gondolom, az import lehetőségét nem csak azért zárhatjuk ki, mert mindegyik tí­pusú lelet nagy számban fordul elő a telepen. Ekkora mennyiségben már nehezen képzelhető el, hogy csupán vándor árusok hoztak-vittek volna edényeket, esetleg a bennük tartott áruval együtt. Azért sem beszélhetünk importáruról, mert nem derül ki világosan, hogy a kompolti­ak esetében ki „van otthon", mivel sem a tiszta AVK, sem a Tiszadobi, de még a Bükki leletek száma sem emelkedik ki a többi közül. A Szil­megi és a Szakáiháti leletek sincsenek arányta­lanul kisebb számban képviselve a leletanyag­ban. Ezért beszélhetünk a csoportok keveredé­séről az importáruk helyett. A középső és késő neolitikum váltásakor, abban az időben, amikor a Dél-Alföldön kibon­takozik a Szakáiháti, majd a korai Tiszai-kultúra, az Alföld északi részén, a Tisza és a hegyekből belefolyó kisebb-nagyobb folyók völgyében vál­tozatlanul tovább élnek a legfiatalabb AVK terü­leti csoportjai. Kompolton például a Tama és a Tarnóca folyók között a Tiszadobi, a Bükki és a Szilmegi csoport emlékanyaga is keveredett, amelyet Szakáiháti leletek tömege egészít ki. Legutóbb szintén Kompolton, a 15. lelőhelyen került napvilágra hasonló leletanyag. 10 0 Ott azon­ban eleve is kisebb lehetett a kiásott újkőkori ob­jektumok száma, ráadásul ezek nagy részét is el­pusztította a későbbi, javarézkori betelepedés. Ezért akkor nem tudtam előrejutni a Szakálháti­kultúra északi megjelenésének kérdésében. A kerámián kívül még egy leletcsoportot kell feltétlenül a szakáihátiak jelenlétével kap­csolatba hoznunk. Ez a spondylus, mely ekkor jelenik meg először tömegesen a Felső-Ti­szavidéken. 10 1 A spondylus megjelenését már csak azért is déli kapcsolatokkal kell összefüggésbe hozni, mert a nyersanyag onnét - valószínűleg az Egei­tengeri parti vizekből - származik. Más is a Szakálháti-kultúrához köti azonban e leleteket: a sírok, amelyekben előkerültek. Egy, kompoltival azonos típusú átfúrt spondylus csüngő Csanyte­lek-Újhalastótól, a 136. sírból - egy 2-3 éves kisgyerek sírjából! - származik. 10 2 Szintén a kompoltihoz hasonlóan megmunkált, kissé hor­dó alakú spondylusgyöngy volt egy Csongrád­bokrosi sír melléklete, ez szintén kisgyerek sírja volt. 10 3 Mindkét település a Szakáiháti-kultúrába tartozik. Ennélfogva a kompolti sírok és különö­sen a spondylus-mellékletes gyereksír - a tele­penjelenlévő Szakáiháti edénytöredékek mellett - a kultúra észak felé nyomulásának egyik régé­szeti bizonyítéka lehet. Mi jellemezhette ezt az észak felé nyomu­lást, és mi lehetett az oka? Kalicz N. egy, a teli-

Next

/
Oldalképek
Tartalom