Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)
Az újkőkori lelőhely értékelése (Bánffy Eszter)
AZ ÚJKŐKORI LELŐHELY ÉRTÉKELÉSE 157 oráns póz megjelenítése - minden bizonnyal a vonaldíszes emberkéz-fogantyús ábrázolásokra vezethetők vissza. Nem találunk azonban sem a középső neolit vonaldíszes kultúrákban, sem a Szakáiháti-, sőt a közép-balkáni Vinca-kultúra esetében sem behajított, a testtől elkülönítetten megformált kar-ábrázolást. Mindezek alapján, ameddig újabb, bizonyító erejű leletek nem kerülnek elő, egyértelműnek látom, hogy a vonaldíszes behajlított kartöredékek idolokhoz, és nem emberalakú edényekhez tartoztak. 2.2.4.2. Emberkezes (anthropomorf) edény Egy olyan töredék került elő a lelőhelyen, amelyet mindenképpen anthropomorf edénnyel hozhatunk összefüggésbe. A 125. obj. gazdag leletei között feküdt egy olyan díszített edény válltöredéke, amelyre emberkezet formáló fogantyút illesztettek (6. tábla 7). A felfelé tartott kéz felső peremén kivehetők a bekarcolt osztások, amelyekkel az ujjakat akarta az edény készítője jelezni. A legkorábbi vonaldíszes kultúrában már megtalálhatók a hasonló kéz-ábrázolások. Mind a Fájsz térségéből, mind a Buda északi részén elhelyezkedő Aranyhegyi út (Mocsáros) elnevezésű lelőhelyről származó edényekre emberkéz alakú fogantyút applikáltak: a fajszi edénytöredék három ujjú, a Budapest-Aranyhegyi úti pedig több apró rovátkával osztott, több ujjú emberkezet formáz. 3 6 Még ezeknél is korábbinak tartható egy volutás edény profilja ugyanilyen emberkéz-ábrázolással, amely nemrégiben a vonaldíszes elterjedési terület legnyugatibb határáról, a kultúra kialakulásának fázisából került elő Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb lelőhelyen. 3 7 A középső neolitikum idősebb szakaszában nemcsak Magyarország területén, hanem attól délkeletre is több helyütt felbukkan ez a tradíció. A romániai Suceveniből két ilyen edényt közöl A. Nitu, az egyiken bekarcolva, a másikon pedig relief formában látható az emberkéz. 3 8 Dode§ti-ből, az erdélyi Tordosról és talán a paráci (partai) lelőhelyről sorolható még ide egy-egy edény, ill. azok töredékei. 3 9 Közép-Európában sem teljesen ismeretlen az edény oldalán ábrázolt emberkéz, de csupán elszórtan fordul elő. A magyarországi későbbi vonaldíszes időszakból, a kottafejes és a zselizi fázisokból említ példákat Kalicz N., 4 0 egy-egy hasonló lelet pedig terepbejárásból származik Tésa és Nógrádverőce térségéből. 4 1 A vonaldíszes kultúra kései szakaszában a morvaországi Mohelnicéről ismeretes egy ilyen edény. 4 2 Ide tartozik még egy, a németországi Nobitzban előkerült edénytöredék is. 4 3 A kései vonaldíszes emberalakú edények számbavételekor meg kell jegyezni, hogy a békásmegyeri jól ismert anthropomorf edények közül az egyiknek, éppen a Janus-arcú darabnak, az oldalára hasonló feltartott kezeket illesztettek, mint amilyen a korai vonaldíszes fázisban fordul elő. 4 4 Mind az alföldi, mind a Közép-európai (dunántúli) vonaldíszes kerámia körében honos volt az alakos fogantyú illesztése az edényhez. Ez legtöbbször állat alakú volt, de pl. a Tolcsva-Olaszliszka lelőhelyről származó fogantyú méretében, alakjában és peremén a rovátkákkal szinte teljesen megegyezik a kéz alakú fogantyúkkal, azonban mégis emberfejet formáz. 4 5 Igen hasonló, emberfejes fogantyúk kerültek elő Alsó-Ausztria fiatalabb vonaldíszes lelőhelyeiről. Itt az emberarc fölött ugyanazt a rovátkolást, amely a kéz esetében az ujjak jelzésére szolgált, inkább a haj ábrázolásának tarthatjuk. 4 6 Mivel nem teljesen egyértelmű, ki kell térnem röviden arra a kérdésre, miért tekintem az emberkéz-fogantyús edényeket anthropomorf edényeknek. 4 7 A figurális edényfogantyúk két fajtáját kell megkülönböztetnünk. Az egyik a már középső neolitikumban is előforduló, de később, a Lengyeli-kultúrában gyakorivá váló, ún. protoméval ellátott edények köre, itt legtöbbször állatfejes protoméval találkozunk. 4 8 Ez utóbbiak bizonyosan nem zoomorf edények, csupán valamilyen különleges funkciót viselő, egyedi díszítésű darabok. Ugyanígy az emberfejet ábrázoló fogantyúk, protomék esetében sem javasolnám, hogy anthropomorf edényről beszéljünk. Az ilyen edényeken ugyanis csupán figurális appliká-