Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)
Statisztika (Bánffy Eszter-Vaday Andrea)
STATISZTIKA 1 Bánffy Eszter-Vaday Andrea A teljes feltárt felület 28 700 m 2. A felület régészeti fedettsége egyenetlen. Ugyanez mondható el az egyes korszakok szerinti felületi fedettségről. Az I-VI. térképlapokon jól látszik a magas régészeti fedettség és objektumok sűrűsödése. A VII. térképlap felületén inkább a keleti harmada a fedett. A IX-X. felületen egy ház és két árok van csak, de egyébként régészetileg intakt a terület. A XI-XII. felületeken ismét jelentkeznek objektumok, de nem olyan nagy számban, mint a feltárt felület nyugati felében. Ha korszakok szerint vizsgáljuk a régészeti fedettséget, akkor a következő a kép. 2 Jól látszik, hogy a szarmata kori fedettség a legmagasabb, a neolitikumban és az avar korban ez jóval alacsonyabb. A teljes feltárási felület 12%-án volt ún. hasznos fedettség a neolitikumban. A szarmata időszakban 25%-os fedettséggel számolhatunk, míg az avar korban ez csak 11 %-os. A fentiekben csak a felületi fedettséget néztük az objektumok számától függetlenül. Ez pedig fontos kiegészítés, miután mindig a lelőhely típusára utal a felületen található objektumok jellege és azok száma, illetve sűrűsége. Éppen ezért összesítjük korszak szerinti megoszlásban az objektumok számát, illetve az egyes objektum típusokat. (1. grafikon) A keltezhető objektumokat minden esetben ki kell egészíteni a keltezhetetlen objektumok számával. Szerencsés esetben elhelyezkedésük a többi objektumhoz viszonyítva feltételesen korhoz köthető. Az objektum kategóriák közül szórványanyagnak vettük azt a leletanyagot, amely ugyan objektumból került elő, de csak másodlagosan került be a betöltésbe. Az anyagsűrűsödés kategória itt objektumhoz nem köthető 3, de dokumentált ponton került elő. A „bemosódás" megnevezést azokra a pontokra használjuk, ahol a természetes, vizes mélyedésbe bekerült anyagot jelzi. Miután egy-egy ponton sűrűsödik az anyag ebben a bemosódásban, elképzelhető, hogy a lakosok a szemetet beöntötték ebbe a mélyedébe, ami az évszaktól és időjárástól függően kisebb vagy nagyobb kiterjedésű volt. A „fahely" kategória a nem jelenkori, mélyebb gyökérzetű növényzet helyét jelzi. Ezek után nézzük az objektumok korszak szerinti megoszlását. (2. táblázat) A fenti adatokat illusztrálja a 2. grafikon. Ha az objektumok anyagát vizsgáljuk, megállapítható, hogy a legtöbb a neolit anyag (a teljes anyag 50 %-a). A szarmata anyag ennél kevesebb, de még mindig domináns mennyiség: 42 %, míg az avar csak 8%. Ezt mutatja abszolút értékeiben a 3. grafikon. Ezek előrebocsátása után vizsgálhatjuk csak részletesebben az egyes korszakokra vonatkozó adatokat. /. táblázat Neolitikum Szarmata kor Avar kor objektumok által lefedett hasznos terület rrT-ben 3 400 7 200 3 300
