Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)

A lelőhely és az ásatási módszer leírása (Vaday Andrea)

A LELŐHELY ÉS AZ ÁSATÁSI MÓDSZER LEÍRÁSA 11 scraperládák köbtartalma meghatározta a gépek fordulási helyét, így a gazdaságosság a régészeti szempontoknak kedvezett, ugyanis a hosszú gépjárás miatt a kanalakat 3-4 cm-es felületi nyesésre kellett állítani. A felületet öt részre osztottuk (A-E) és a humuszolás közben a gépek mögött járva folyamatosan figyeltük a felületet. Ezt az eljárást követtem már a korábbi leletmentéseknél is,

1

0 így csökkent annak a veszélye, hogy a szántástól megbolygatott rétegben tönkrement objektumok végleg megsemmisüljenek. A ritkásan, szétszórtan előkerült anyagot a felületszakasz megjelölésével dokumentáltuk, csomagoltuk. Ahol a dózerolt felszín leletanyag-sürüsödést mutatott, és elszántott objektumra következtethettünk, objektumszámot adtunk. A következő gép fordulókor ezeket a felületrészeket kikerülve „asztalokat" hagytunk. Ez tette lehetővé, hogy ha a bolygatatlan talajban már nem látszott a sekélyebb régészeti objektum, akkor az anyagsürüsödés alapján teljesebb képet kaphassunk a lelőhely egészéről. A bolygatatlan felületet elérve a gépi munka befejeződött. Ekkor kitüztük a 10x10 méteres osztású, fö égtájaknak tájolt koordinátahálót, kialakítva azt a blokkrendszert, amelyen belül a feltárás tovább folyt. A felületen maradt „asztaloknál" a nagyságuktól függően feles vagy negyedelt metszetek szerint bontottunk. A nyesési felületen jelentkező foltok további számot kaptak. Ha egy-egy elszíneződésről a feltárás során kiderült, hogy nem régészeti objektum, akkor sem adtuk ki számát újabb objektumnak, hogy a tévedést elkerüljük. Éppen ezért az Olvasó az objektum és anyagleírásoknál találkozni fog olyan azonosító számmal, ahol nincs régészeti objektum. Nagyobb kiterjedésű - a nyesési szinten jelentkező - foltoknál, ha a bontás során több objektumra vagy objektumrészre oszthattuk, több azonosító szám is szerepel a leírásban. Ha egy objektumnál két szám szerepel, az azt jelzi, hogy már a gépi munka során anyagsűrűsödés jelentkezett. A második szám a nyesési szint azonosító száma.

1

1 Többféle nem régészeti objektumot jelentő folt is volt a nyesési szinten. Vannak kisebb talaj egyenetlenségek és pár elpusztult fa gyökérzetének a helye.

1

2 A feltárás során jól el lehetett különíteni a jelenkorban kipusztult fák helyét a történeti időkben kihaltakétól. Míg az előbbiek betöltése sötétebb, addig a régebbieké világosabb.

1

3 A leletmentés során az egyik célkitűzésünk az volt, hogy az erősen lekopott felületen elpusztult információkat is rekonstruáljuk, teljesebbé téve a lelőhely feltáráson dokumentálható képet. 410 m hosszan és 70 m szélességében 28 700 m

2 felületet tártunk fel. A gépi munka során 11 480 m

3 szántástól bolygatott földet deponáltunk a feltárási felület déli és északi oldalán. Ezután kézi erővel 5 740 m

3-nyi réteget távolítottunk el az objektumok bontása előtt. A változó létszámú - a megszokottnál lényegesen rosszabb - alkalmi munkás miatt meglehetősen nehéz volt tartani a július végén meginduló feltárás október közepére meghatározott befejezési határidejét. Miután a felület keskeny szalagszerű és hosszú, kisebb térképlapokra (40x70, 30x70, 40x60 és 30x60 m) osztva közöljük a feltárás összesítőjét (I-XIL térképlap). Az objektumok címsorában találja meg az Olvasó a térképlap számát, ahol az objektum található. A XIV. térképlapon a teljes feltárt felületet mutatjuk be az összes feltárt objektummal, pontokkal jelölve. Az egyes korszakok elemzésénél ezeket az alaptérképeket illetve részleteiket használtuk fel. A térképlapokon a foltokat, elszíneződéseket, fa illetve növény gyökérhelyeket körvonal nélküli jelzéssel láttuk el. Térképlapok jelkulcsa Anyagsűrűsödés, megsemmisült objektum, növényzet helye Vizes bemosódás