Enriqueta Vento Mir – Pierre Guerin koord.: Early Farmers in Europe - A korai földművelők Európában (1999)
Domboróczki László: Az újkőkor idősebb szakasza ÉK-Magyarországon, a Heves megyei régészeti leletek fényében
létezett ez a stílus- és jelkészlet, mely számunkra csak az agyagművesség megindulásától kezdődően követhető nyomon? Vajon mit jelentettek a vonalak? úgy tűnik, hogy ez a díszítési stílus a szabályos településszerkezettel és az új élelemtermelő életmóddal együtt vált tradícióvá, de mikor teremtették meg valójában ezeket a tradíciókat, miben gyökereznek ezek? Mi volt az új és mi volt a régi? Újabban felmerült, hogy a korai kerámiakészítés nem is elsősorban csak a konyhai funkciók ellátását szolgálta, mivel a sütést és az élelem tárolását azt megelőzően is megoldották valahogy (például faedényekben), hanem a díszes edények a vendéglátás céljára, ünnepi, közös étkezések alkalmára készültek, így, a kerámiadíszítés és az új stílus, részben az önazonosság definiálásának médiumává vált, a tradíció megteremtését segítette elő. Itt kell kitérni arra, hogy az alapvetően letelepült életmód ellenére, a korai neolitikum időszakára vonatkozóan, egyes kutatók még nagyfokú mobilitást tételeznek fel, mely a sikeres létfenntartás érdekében egyrészt az optimális élettér megtalálását célozta, másrészt közelebbi és távolabbi kapcsolatok kiépítését is elősegítette. Ebben az összefüggésben a vendégbarátság szokása, valamint a rokoni szálak eltérő adottságú területekre való kiterjesztése, lokális krízisek esetén csökkentette a gazdálkodás rizikófaktorát, és a kölcsönös segítségnyújtás által lehetővé tette a túlélést. Az önazonosság definiálása tehát a kerámiadíszítés területén is megnyilvánulhatott. with the new food-producing economy. But the question remains concerning exactly when these traditions were created and from where did they originate; what was the new and what was the old ? Recently a new theory emerged which proposed that the primary function of the majority of the early Neolithic ceramic pots was not for cooking or food storage but rather that the decorated pots were made for the purpose of inviting guests for common, festive meals. Accordingly, the making of ceramics in combination with new decoration styles became both the medium for self-identification and promoted the creation of a tradition. Equally it would appear that in the early stage of the Neolithic, despite a predominantly settled way of life, the groups of people are thought to have maintained a certain level of mobility. This mobility was aimed primarily at successful subsistence strategies based on finding the optimal environment and by establishing of relationships over both small and large distances. In this context, the adoption of the custom of ritualised hospitality and the scattering of relatives over much larger territories decreased the level of risk faced by the economy in times of crisis that, in combination with mutual assistance, made survival possible. As such, the ceramics may have played a major part within the definition of identity. In this way, the applied similar decorations emphasized not the separation but rather the relationships of the various peoples. They wanted to produce not unique but similar pottery. At this 11. Vékony falú, szögletes formájú késői AVK edény Kompolt-Kígyósérről. Thin walled late ALP angular vessel from Kumpolt-Kígyósér. 39
