Cs. Schwalm Edit szerk.: Képek Gyöngyöspata mezőváros múltjából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 13. Eger, 1999)

Zárszó

ZÁRSZÓ A néprajzi tájkonferenciáknak nagy hagyománya van Heves megyében. Az elsőt 1981-ben rendeztük Poroszlón, és sorrendben a gyöngyöspatai a 13. Elsődleges célja ezeknek a konferenciáknak, hogy a környező megyék kutatói, önkéntes gyűjtői, honismereti szakkörvezetői kicseréljék tapasztalataikat, és jobban megismerjék az adott táj vagy település múltját, történetét, néprajzi értékeit. Dr. Petercsák Tivadar, a konferencia elnöke, az eddigi konferenciákon végigtekintve, igen fontosnak tartotta, hogy a nehéz körülmények ellenére is folyamatosan meg tudtuk szervezni és az előadásokat mindeddig sikerült megjelentetni. Külön köszönet illeti Polgármester Urat és a helyi Önkormányzatot, hogy helyet adtak a konferenciának és támogatták megrendezését. Ebben az évben a Heves Megyei Honismereti Egyesület is bekapcsolódott a rendezvénybe, mely honismereti nappá bővült, s a résztvevők köréhez csatlakoztak az egyesület tagjai és amatőr helytörténészek, szakkörvezetők. Örömteli volt a sok fiatal részvétele, hiszen a helyi iskola 7-8. osztályos tanulói is meghallgatták az előadásokat, hogy jobban megismerjék szülőfalujuk történetét. Az előadók olyan kutatók voltak, akik több éve foglalkoznak kutatási témáikkal és jól ismerik a tájat. Horváth László történész muzeológus, aki most készíti Gyöngyöspata monográfiáját, dr. Csiffáry Gergely történész levéltáros, dr. Cs. Schwalm Edit néprajzos muzeológus. Külön örömmel üdvözöltük az előadók sorában az e vidékről - Gyöngyösről - elszármazott két kutatót: dr. Fülöp Lajos nyelvészprofesszor, az ELTE nyugalmazott tanára 1969-ben írt könyvet Gyöngyöspata életkori szokásairól. Nyelvészeti kutatásait pedig ma is folytatja. Kecskés Péter néprajzos muzeológus, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa több éven keresztül végzett népi építészeti vizsgálatokat a faluban, foglalkozott a szőlőművelés és borászat kérdéseivel.