Cs. Schwalm Edit szerk.: Képek Gyöngyöspata mezőváros múltjából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 13. Eger, 1999)

Cs. Schwalm Edit: A gyöngyöspatai viselet

Cs. Schwalm Edit A GYÖNGYÖSPATAI VISELET A népviselet definíciója az utóbbi évszázad során többször változott, bővült. Bátky Zsigmond (1906) szerint „igazi népviselet az, melynek minden darabját a nép maga csinálja". Győrffy István az 1930-as években a népviselet fogalmába vonta pl. a kézműveseknek a „nép ízlése szerint, de hagyományos formára" készült termékeit, mely egy tájon belül egyforma és kötelező. Fél Edit (1962) a népviselet formai elemeinél lényegesebbnek tartotta a szemiotikai funkciót: a szerepek, állapotok, alkalmak kifejezését.

1 Azonban Fél Edit-Hofer Tamás meghatározása szerint a népviselet: „a falusi és mezővárosi parasztemberek, cívisek, pásztorok, esetleg kézművesek öltözete", mely nem csupán védi a beöltözőt, hanem díszíti és kifejezi társadalmi helyzetét, életkorát és a különböző alkalmakat. Beletartoznak a köznapi és ünneplő öltözetek, az öltözködés egész rendszere, mely kisebb-nagyobb tájegységek szerint változik. A népviselet egyik sajátsága a kötöttség, az aprólékosan szabályozott kifejezőkészség. A népviselet elemei, az egyes öltözetdarabok időben állandóan változtak. A közös szabályzórendszeren alapuló viseletcsoportok kialakulása hosszú történeti fejlődés eredménye. A nép ruházata iránti érdeklődés a XIX. század elején kezdődik, a reformkorban pedig összekapcsolódik a magyar nyelv művelésével, a népköltészet, népszokások gyűjtésének mozgalmával. Elsősorban két folyóirat, a Tudományos Gyűjtemény és a Regélő támogatta a népismertetéseket. A Regélő népviseleti sorozatát az 1846-tól megjelenő Magyarföld és Népei... c. folyóirat folytat1 FLÓRIÁN Mária 1997. 588. 2 FÉL Edit-HOFER Tamás 1987. 16-17.