Cs. Schwalm Edit szerk.: Képek Gyöngyöspata mezőváros múltjából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 13. Eger, 1999)

Csiffáry Gergely: A patai Szurdok-fürdő

például 1834. október 15-i rengéskor Zemplén lejegyezték, vagy esetleg melegebbek lettek, mint például az 1783. április 22-i nagy erejű komáromi földmozgás idején a távolabb lévő Vichnyén és Budán is észlelték

27 Nos a területen 1867. szeptember 22-én két ízben is volt erős rengés, amelyet észleltek Gyöngyösön és a környék településein, mint Nagyrédén és Gyön^yöstarjánban továbbá Egerben, Erdőkövesden, Vámosgyörkön. 1867-ben egyébként egy földrengés-térképi adat szerint Gyöngyösön 6°-os erősségű mozgást jegyeztek fel.

29 1868. június 21-én a jászberényi rengésközpontú erős földmozgást észleltek a Mátra és Bükk vidékén.

30 A fentiek alapján nagy valószínűséggel állítható, hogy a patai fürdőélet megszűnéséhez az 1867-1868. évi erős földrengések is hozzájárulhattak azzal, hogy a forrás vízhozama csökkent. A XIX. század utolsó harmadában a régi Magyarországon mintegy 300 különböző kisebb-nagyobb fürdőhely létezett. A patai fürdő a régi fürdőink tipológiája szerint az ún. paraszt fürdők típusába sorolható. A fürdőink másik nagy csoportját az ún. úri fürdők alkották. Az úri fürdők is kezdetben paraszt fürdők lehettek, csak az idők során a legrégibb, legnagyobb fürdőhelyeink, amelyeknek a gyógyhatása is jelentősebb volt, úri fürdőkké, rangos furdőtelepekké növekedtek, mint Szklenófürdő, Bártfa, Szliács, Pöstyén, Stubnya, Párád, Harkány, Élőpatak, Borszék, Herkulesfürdő és mások. RÉTHLY Antal 1952. 166. RÉTHLY Antal 1952. 111. RÉTHLY Antal 1952. 220. HML. XV-8. Térképtár. T-297. RÉTHLY Antal 1952. 227.