Cs. Schwalm Edit szerk.: Képek Gyöngyöspata mezőváros múltjából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 13. Eger, 1999)

Csiffáry Gergely: A patai Szurdok-fürdő

Csiffáry Gergely A PATAI SZURDOKFÜRDŐ A patai Szurdokfúrdő vagy a helybeliek elnevezése szerint Köszvény kút történetével kevesen foglalkoztak. A fürdő múltját mindez ideig egyedül a szerző vizsgálta.

1 A területre a legkorábbi forrás a XIV. század eső harmadából maradt ránk. 1330 körül említik az okleveles források Szurdok vagy Pathaszurdoka települést, az Aba nembeli Patha fia Demeter fiai, Kemyn és Demeter birtokolták, melyet az időben a rokon Szűcsiek csecsei monostoruknak követeltek, viszont az országbíró elhalasztja a Szűcsiek perét Pata unokáival szemben.

2 Minden valószínűség szerint már a XIV. században ismerhették és használhatták Szurdok (Pataszurdoka) határában szabadon feltörő, melegvizű forrásának a vizét. A település utóbb az elpusztult falvak sorsárajutott. Az is valószínű, hogy ennél korábban is ismerték és használhatták. Ismert - igaz későbbi adatból -, hogy a forrásvizét használták a szomszédos Szurdokpüspöki lakói is. Ez a falu már I. István korában létezett. Ezt tudjuk az egri püspök 1261. szeptember 9-én kiállított adomány leveléből, s ennek 1271. évi V. István-féle megerősítéséből, hogy a település az egri püspökség 10 azon faluja közé tartozott, amelyet Szent István adományozott a püspökségnek. Eszerint a forrást korábban is ismerhették eleink. Feltehető, hogy mielőtt épített fürdőt emeltek volna, ennél a fürdésre alkalmas forrás mellett, már a vízmelegítésnek egy ősi módját alkalmazták. E kezdetleges mód szerint a szabad tűzben hevített kődarabokat addig dobálták a víztartó edénybe, ameddig a víz kellőképpen felmelegedett. Ezek a víztartó edények készültek egy nagyobb fatörzsből kellő nagyságú, hibátlan kéregdarab lefej1 CSIFFÁRY Gergely 1998. 51 -54. 2 GYÖRFFY György 1987. 138.