Cs. Schwalm Edit szerk.: Képek Gyöngyöspata mezőváros múltjából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 13. Eger, 1999)
Fülöp Lajos: A gyöngyöspatai nyelvjárás hang- és alaktani sajátosságai
Jóval korábban Gyöngyössolymosón és Gyöngyöstarjánban figyeltem fel a birtokos névmás ragozásának sajátos eseteire, az enyim, etted, ezövé, emménk, ettétek, ezövék formára. A jelenség Gyöngyöspatán is megtalálható - mint az ez közelre mutató névmásnak és a birtokos névmásnak az elhomályosult összetételes formája -, s ezek az alakok az idősebb generáció nyelvhasználatában birtokos jelzőként is szerepelnek (ez az ette bajotok). A birtokos személyjel egyes szám 3. személyű alakja magas hangrendű névszók esetében az -èibelë, kezë, telkë, a többes szám 3. személyű alak pedig sok esetben nemcsak kettős, hanem hármas változatokat is mutat (cipőjök, házok, tetejëk). Ujabban azonban gyakoribb a köznyelvi kettős megoldás. Ugyancsak alaktani sajátosság a szóösszetételek kedvelése. Közöttük egyik-másik ma már elhomályosult összetételnek számít, bár eredetüket - jelentésük alapján - nem nehéz kikövetkeztetni. Gyöngyöspatai táj szójegyzéke m bői való pl. a kására főnév, amelynek jelentése: 'esküvő utáni vasárnap a lányos háznál tartott lakoma, amelyen az új pár és a szűkebb rokonság vesz részt'. Nr. A vacsorára kása is kerül terítékre, amelynek felszolgálása előtt a konyhából csörömpölés hallatszik, s a szakácsnő bekötött kézzel hozza a vendégsereg tudomására, hogy leforrázta a kezét. Nagy fakanálra vagy tálba pénzt kér orvosságra. (Ez tulajdonképpen a kása ára, amely a szakácsnőt illeti meg). A kísérő tréfás versikét a vőfély mondja el. 1 ' Összegezve az elmondottakat: a felsorolt nyelvjárási jelenségek az 1950-es, '60-as években még igen gyakoriak voltak. Azóta azonban a köznyelv és a nyelvjárások viszonyában jelentős változások következtek be: a köznyelv hatása egyre erősödik, a nyelvjárási sajátosságok pedig fokozatosan gyengülnek, és átadják helyüket a köznyelvi (regionális köznyelvi) formának. Az élő nyelv mozgásának, változásának a folyamatos vizsgálata termé15 FÜLÖP Lajos 1969.48.
