Cs. Schwalm Edit szerk.: Képek Gyöngyöspata mezőváros múltjából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 13. Eger, 1999)

Kecskés Péter: Gyöngyöspata mezőváros történeti borkultúrája

vörös szőlőket sorba ültették, s a fej művelésű tőkéket rövid csapra metszették. A fehér, téli metszésű tőkéket nem fedték földdel, tavasszal viszont felkarózták és sásfüvei megkötötték. A vörös szőlőket tavasszal metszették, s a karózatlan tőkéket nem kellett megkötözni.

25 Anélkül, hogy ezt a XIX. századi specializációt korábbi időszakokra visszavetítenénk, valószínűnek tartjuk a következőket. A középkori fehérszőlő-kultúra mellé, annak folytonossága és XVIII. századi átalakulása mellett, a XVII-XIX. században felzárkózott és primátusa került a Török szőlő balkáni eredetű kultúrája, illetve annak helyi, belső fejlődésű változata. Mindkét szőlőkultúra, több generációs termesztési szándékot is érvényesítve, mennyiségi jellegű volt, savakban gazdag,jól szállítható árubort adott. Pata középkori településtörténetére kevés adatunk van, illetve a régészeti, topográfiai és történeti adatok igényes összerakására még nem került sor. Az bizonyos, hogy a Váralja és a plébániatemplom környéke (Templomsor), tehát a város északkeleti része lakott volt. A katonai és kataszteri térképek tanúsága szerint a két patakmentét és a Gyöngyös-Pásztó országútjának mindkét oldalát beépítették. A XVIII. század végére alakult ki a részben halmazos, részben utcás beépítésű északi (Fölszög) és déli (Alszög) városrész, továbbá a szérűskertek és majorsági tanyák, mint a kétbeltelkességre utaló objektumok."" Az osztott jobbágy- és zsellértelkek is keskeny-hosszú szalagtelkek voltak. A szalagtelkek utcai oldalára építették a két-négy helyiséges lakóházakat. Ezek többsége sövény-, vályog- és kőfalú volt, belülfűtős, kürtös kemencés szobai tüzeléssel.

28 A városközponti, út menti részén a gazda-, illetve nemesi házak egy részét kőboltozatos vagy vájt pincékkel látták el („házi pince"). A borok 25 KECSKÉS Péter 1966. 508-509. és uö: 1984. 404-405. 26 KECSKÉS Péter 1966. 514. 27 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1978. 228. és KECSKÉS Péter 1970. 28 KECSKÉS Péter 1970.